Ki mondta, hogy csak uborkát lehet kovászolni?

Mi nagyon szeretjük a kovászos uborkát. Még az icipici 1 éves babánk is élvezettel tolja befelé.:)
Egy nyári, teraszon uborkát ropogtatós estén vetette fel a férjem, hogy miért csak uborkát kovászolunk? Tényleg, miért? Ki tudja? El is döntöttük hamarjában, hogy kipróbáljuk a kovászolás technikáját mindenféle zöldségen. Direkt nem néztünk utána a neten, hogy mit is szoktak még kovászolni más emberek, nehogy befolyásolva legyünk...
Vettünk hagymát, cukkinit, karfiolt, paprikát, kicsi zöld dinnyéket, pfefferoni paprikát, és persze uborkát kontrollként.
Ezúttal se kaprot, se fokhagymát nem tettünk hozzá, csak sós vizet és kenyeret.
A zöldségeket jó alaposan megmostuk, a hagymát meghámoztuk, a nagyobb darab zöldségeket felvágtuk. Az uborkákat, a cukkinit és a dinnyét bevagdostuk.
Egy nagy befőttes üvegbe jó szorosan egymás mellé-alá betömködtük őket. Meleg sós vízzel / literenként egy evőkanál só / nyakon öntöttük, a tetejére egy szelet kenyeret helyeztünk. / A kenyeret is ellepte a víz / Egy pohárral leszorítottuk a kenyeret, és egy kistányérral lefedtük.
/ Erre köveket pakoltunk, hogy véletlenül se akarjanak mozogni.:) /
Kitettük a napra, ez pont a hatalmas kánikulában volt. 3 forró napon át kovászolódtak a zöldségek.

És hogy milyen lett a végeredmény?  Meglepően jóóó! Egyedül a brokkoli nem lett finom, az kemény maradt.
Személyes kedvencem a hagyma és a paprika. Ropogós maradt mindkettő, egyszerűen szuper!
De jó lett a cukkini, és a dinnye is, ezek ízben és állagban nagyon hasonlítanak a hagyományos savanyúsághoz.
A pfefferoni paprika miatt minden zöldségnek finom, enyhén csípős íze lett, ami még adott hozzá egy kis pluszt. Az uborka pedig most is ropogós, és extrafinom lett, mint mindig.
Mi azt vontuk le ebből a kis kovászolás mókából, hogy érdemes próbálkozni! Még lesz pár szép meleg napunk, fussatok el a zöldségesbe, és kovászoljatok!

Julia

Ceruzatartó a falon

Kezdődik az iskola!!! Megelőzendő a kismillió " Anya, hol van a ceruzám / radírom / hegyezőm? " kérdést, a falhoz fixáltuk a ceruza és egyéb iskolaszerek tartóját. Hátha így nem tűnnek el...Hátha...:)

Ezt az egyszerű, de mégis mutatós tárolót Ti is könnyen elkészíthetitek. 3 db konzervdoboz kell hozzá, ezeket öltöztettem be színes-mintás textilekbe.



Maga az öltöztetés nem bonyolult, a textilt úgy méreteztem, hogy kicsit több, mint kétszer olyan hosszú legyen, mint a doboz magassága, szélességében pedig kb 1-1.5 cm-el legyen nagyobb a doboz kerületénél.
Ragasztópisztollyal ragasztottam az anyagot a dobozhoz, az alábbi képsorok szerint. Nem az egész felületet ragasztottam, csak csíkokban, de nagyon jól odafixálta a textilt. Az aljára, hogy szebb legyen, a ragasztás után még egy kis kört illesztettem.

A felhelyezés úgy történt, hogy egy kb 5x30 cm-es fa lécet akril festékkel 2x átfestettem, majd száradás után 2 helyen felfúrtuk a falra.
Erre ragasztottuk ugyancsak pisztollyal a dobozokat. Ezek nem fognak nagy súlyt cipelni, de ha valaki más célra készíti, érdemes a dobozokat is odafúrni / szögelni / a fához.
Pontos illesztéshez a szakácskönyveket hívtuk segítségül.:)

Összességében tényleg nem nagy munkával egy nagyon jópofa tároló készült. Nekünk annyira megtetszett, hogy azon gondolkodunk, más célra is készítenénk hasonló szépségeket. Például zsebkendők tárolására, evőeszközöknek, stb...

Julia

Mikor nekem sütnek...

Sokan kérdeztétek, hogy 3 gyerkőc mellett hogyan tudok időt szakítani a blogra. Hát úgy, hogy sokszor a srácokkal együtt sütünk, barkácsolunk. Így nagy boldogság nekem látni, hogy ragad rájuk a dolog, egyre jobban szeretnek a konyhában sündörögni, vagy éppen festegetni.
Egyik nap arra kértek, hogy tartsam távol magam a konyhától... Persze sejtettem, hogy készül valami, és néha kukucskáltam is...Nagyon jó volt látni, ahogy a testvérek együtt sütnek, cukormasszát formáznak nagy egyetértésben. /Ami nálunk azért nem mindig van.../
A meglepetés csokis muffin volt, amiket szépen feldíszítettek. Szívemnek legkedvesebbek mégis az anya feliratú sütik voltak. :)

Julia

Neked van hobbid?

Mindig is utáltam azt a kérdést, hogy " Mi a hobbid? " Egész egyszerűen azért, mert nekem sosem volt. Több kis embergyerek nevelése, és munka között örültem, ha nézhetek ki a fejemből csendben. Ez hobbi?

Közben mindig is irigyeltem azokat, akiknek van. Mikor a " hobbi " már inkább rajongás, vagy megszállottság. Vagy nevezzük bárminek. Valami, amire nem sajnálnak emberek időt, pénzt, türelmet. Valami, amiről szeretettel a hangjukban, szenvedéllyel a szemükben mesélnek...

 Pedig én is sokáig úgy kerestem. De ez sajnos nem egy olyan dolog, hogy na most leülök, és kigondolom miért fogok rajongani. Sok minden tetszett nekem is, de nem jött el eddig az a VALAMI...

Majd vidéki lettem, sok minden lenyugodott és lecsendesedett körülöttem. És akkor egyszer csak megjött a VALAMI. Olyan helyről, ahonnan sosem vártam. A konyhából... Először csak egy tortát akartam megsütni. Aztán még több tortát. Már nem csak magunknak, hanem a családnak, barátoknak is. Furán éreztem magam, mikor néha egy-egy torta átadása után azt mondták, erre születtem. Dehogy születtem erre, csak szeretek sütni! Hát ezért tanultam ennyit, hogy erre szülessek? Hát ezért...

Lassan kezdtem el rájönni, hogy tényleg ez az, amit imádok. Képes vagyok 40 fokban is sütni, családom boldogságára, csak azért, mert ki kell próbálnom valami újat.

Este, mikor már halál fáradt vagyok, bújom a netet, és ötleteket keresek. De igazán akkor éreztem először, hogy ez már a VALAMI, mikor nemrég azt kaptam kedvesemtől szülinapomra, hogy elvitt egy cukrászkellékeket árusító üzletbe. Olyan volt, mint a '80-as években, mikor kisgyerekként először jutottam ki Bécsbe, és tátott szájjal bámultam az üzleteket. Szavakban ezt nehéz elmondani. Mint egy csodaboltban, ahol már-már mesebeli dolgokat árulnak. Mindent megvettem volna, alig tudtam kiválasztani azokat az alap darabokat, amikre most a kezdeteknél mindenképpen szükségem van. Legalább mostantól nekem nem lesz nehéz karácsonyi ajándékot választani...:)

Mikor minap sütöttem egy egyszerűbb sütit, a drágám megkóstolva azt mondta, hogy "ez sokkal finomabb, mint a macaron, pedig azzal  bíbelődsz vagy fél napot..."

Akkor csak álltam, és rájöttem, hogy ez már biztos! Itt van! Időt, pénzt, türelmet nem sajnálva megszállott lettem! Végre! Nem kerestem, és  nem is gondoltam volna soha, hogy a sütés hozza meg ezt a várva várt "hobbit".

De iszonyatosan jó érzés! Imádom, mikor kigondolok egy tortát, és sikerül megsütni. A színátmenetes tortát például mikor kitaláltam, alig vártam, hogy megsüthessem végre. Számoltam a napokat, mint egy kisgyerek. Azon kaptam magam, hogy én, az állítólagos "felnőtt", azzal nyaggatom a lányomat, hozzuk előbbre a szülinapját...:)) Megszállott vagyok? IGEN! De imádok megszállott lenni! Szeretek szépet alkotni, és utána látni, hogy boldog, akinek készült. Kis dolog az életben egy torta? Lehet... De mégis valami pluszt hoz egy napba. Főleg, ha az születésnap, vagy esküvő.

Már alig várom, hogy megsüthessem a kisorsolt szerencsés pár/ok/ esküvői tortáját. Megterveztem, lerajzoltam, próbasütöttem, ugyanazzal a rajongással, amivel minden tortát készítek.

Most már bárki megkérdezheti, mi a hobbim, boldogan válaszolok! No, és Nektek van hobbitok?

Julia

Karamellizált szilvatorta

Itt a szilva idény! Ezen alkalomból mutatunk nektek egy nagyon egyszerű, és iszonyat finom szilvatortát.

No, vágjunk is bele! Az első lépés, hogy 130 g kristálycukrot összekeverünk 130 g barna cukorral. Ezt a cukros keveréket összekeverés után kettémérjük két egyenlő részre, így kapunk két rész kevert cukrot.
Kb 700 g szilvát megmostam, megtörölgettem, kettészedtem, kimagoztam. A cukor egyik felét 4 evőkanál vajjal felforrósítottam, óvatosan kevergetve közben. Mikor már forrt kb 2 percig, akkor lekapcsoltam, és belehempergettem a szilvákat.
Ezeket a cukros szilvákat szépen sorban elhelyeztem egy kapcsos formában. /Nekem ez 26 cm-es./
Ez egy felfordított torta, tehát tálalásnál az alja lesz felül, ezért jó, ha megpróbáljuk szép sorba rendezni a szilvákat. Minden olvadt cukrot öntsünk rá, ez képezi sütés után az iszonyat finom karamell réteget.

A tésztához 130 g vajat habosra kevertem a cukorkeverék másik felével. Darabonként hozzáadtam 2 egész tojást, majd 1 dl tejet.
Kimértem 200 g lisztet, elkevertem benne 1 sütőport, ezt hozzákevertem a vajas-cukros keverékhez.
Az egészet gyorsan, sima masszává dolgoztam, és leöntöttem vele a szilvákat.
Előmelegített sütőben , 180 fokon sütöttem 45 percig. Érdemes egy sütőlapra tenni a formát, ha esetleg a karamellizált cukor lecsurog. Én először nem tettem, hát le is csurgott kicsit, kellett szellőztetni rendesen! :)
Kb negyed órát hagytam hűlni, és még melegen lekapcsoltam a sütőformát, majd felfordítva lehúztam a tetejéről is. Picit még meleg ilyenkor, de szépen le lehet szedni róla.
A cukor rá karamellizálódik a tetejére és az oldalára...hmmmmmm... Rettenetesen finom!

A karamelles szilvás réteg a tetején...

És az oldalán...

Julia

A macaron őrület...

Hát, minket is elkapott a macaron láz...A macaron őrület fokai szerintünk a következők:
Mikor először hallod, fogalmad sincs mi az, és nem is érted miért a nagy felhajtás körülötte.
Majd látsz képeket színes "habcsókokról", ha szerencsésebb vagy meg is kóstolod, és elkezd valami zakatolni az agyadban.
Addig zakatol az a valami, míg meggyőz, hogy neked is meg kell sütnöd.
Elhatározod, beszerzed ami kell, és megsütöd. És legtöbbször nem sikerül. De ekkor már magával ragadott, és csakazértis megpróbálod még egyszer, és még egyszer... Aztán minden ide vonatkozó szakirodalom elolvasása után, egyszer csak sikerül! Azon kapod magad, hogy imádod, kikapcsol a sütése, meg akarod sütni több színben, több ízben. És tessék, megszállott lettél.....

Ezekkel már elégedettek voltunk

Hát, mi itt tartunk most. Igazából tanácsokat osztogatni nem szeretnénk, mert mi sem vagyunk profik. Azt mutatnánk meg nektek, hogy mi hogyan csináljuk, mit csináltunk rosszul, mikor hol rontottuk el, és hogyan készült el végül a számunkra tökéletes. Reméljük ezzel tudunk segíteni azoknak, akik még az első fázisban vannak.:)
Nekünk szerencsére barátnőnk személyében volt segítségünk, akinek már sikerült megsütni. Ezúton is köszönjük Krisztinek a segítséget és a receptet!
Amire mindenképpen szükség van, az egy digitális mérleg. E nélkül nehéz, legalábbis nekünk nem sikerült, mert nagyon pontosan kell mérni.
A hozzávalók:
200 g porcukor / átszitált/
200 g mandula
2x75 g tojásfehérje /kb 5 darab /
200 g kristálycukor
65 ml víz
ételfesték
Mi egész mandulát vettünk, a porcukorral turmixgépben megőröltük, / jobb a kávédaráló, de nekünk nincsen sajnos / és kislyukú szitán átszitáltuk. Ezt a sütés előtt egy nappal megtettük, hogy száradjon. A második adagnál aznap őröltünk, és nem tapasztaltunk különbséget. /Első sütésnél csak olyat kaptunk, amin rajta volt a vékony barna hártyája. Azzal is jó, a végeredményben pici apró pöttyök lettek. De így sem veszít semmit az esztétikai értékéből szerintünk./
Ehhez hozzákevertük kézzel a pontosan kimért 75 g tojásfehérjét. Akkor most egy picit a tojásfehérjéről. Sütés előtt 3 nappal betettük a hűtőbe, alufóliát tettünk rá, amit pár helyen kiszúrtuk. Sütés előtti este kivettük, levettük a fóliát, és úgy pihent másnapig a konyhapulton. Ilyen eljárással készült darabok tökéletesek lettek. Kíváncsiak voltunk, mi lesz, ha nem pihentetett fehérjéből készül, tehát sütöttünk úgy is. Itt látható a különbség:

  3 napig pihentetett tojásfehérjéből,             aznap feltört tojásfehérjéből

Tehát a porcukros mandulát összekevertük a 75 g tojásfehérjével, ebből lett egy marcipán állagú massza.
Következő fázisként 200 g kristálycukrot fel kell forralni 65 ml vízzel. / mi a baba cumisüvegével mértük ki /
No, és itt van a másik fontos pont, ahol el lehet csúszni. Ennek a cukorszirupnak 121 fokosnak kell lennie, akkor lehet hozzákeverni a felvert tojásfehérjéhez. Ha van húsmérőd, azzal tudod mérni, ha nincs, akkor addig kell főzni, amíg teljesen el nem oldódik a cukor, és ha beledugsz egy villát ,majd felemelve ágaival lefelé azt látod, hogy apró szálat húz a villán a lecsorgó cukor, na akkor jó.
Ezt a cukormasszát kell még így forrón, iziben hozzákeverni a másik pontosan kimért 75 g tojásfehérje adaghoz, amit előzetesen keményre felvertünk robotgéppel. Az így kapott masszát addig kell verni tovább, amíg kihűl, és jó kemény lesz. Por színezővel ezzel a fázisban színeztünk. Ha folyékonnyal dolgoztok, a vízhez kell keverni úgy, hogy 65 ml legyen összesen.

A tojásfehérjés, színezett cukormassza

Ha ez kész, a mandulamasszához adtuk adagonként. Körkörös mozdulatokkal, szilikon lapáttal kevertük egyneműre. Ezzel kész a massza, lehet egy nagy levegőt venni. :)
Tapasztalat, hogy legszebbek akkor lesznek a macaronok, ha habzsákba töltve pihentettük a masszát kb 2 órát. Ezt nem olvastuk sehol, nekünk így vált be. De nézzétek meg a különbséget:

Felső sorban a nem pihentetett, alul a 2 órát habzsákban eltöltött
darabok

A pihentetés után tefal tapadásmentes tepsire nyomtuk ki nyomózsákkal, kb 2-3 cm-es halmokat képezve.

Ha nincs ilyen tepsitek, szilikonos sütőpapírt kell tenni alájuk.
És ismét pihi. Kb 50 percet. Úgy láttuk, ez is egy fontos mozzanat, mert akkor jó, ha " megbőrösödik" a halmocskák teteje. Ami azt jelenti, hogyha finoman hozzá érsz az ujjaddal, már nem ragad. Mikor nem vártuk ezt ki, megrepedt a tetejük, és nem lett talpuk.
Mikor letelt az idő, "bőre" is képződött, mehet a sütőbe. Hát itt is játszottunk, ki kell tapasztalni a sütőt, mert mindegyik más. Nekünk ami bevált: 150 fokos, előmelegített, NEM légkeveréses sütés kb 14-15 percig.
Akkor jó, amikor szépen feljöttek, és "talpacskáik is lettek.

Bekukucskáltunk a sütőbe, hogy megmutassuk, milyen mikor elindulnak
felfelé...

Azóta megsütöttük többször ezzel a technikával, és minden alkalommal sikerült. Ne keseredjetek el, ha elsőre nem megy, nekünk is sokadik alkalomra jött össze.
A krémeket most nem részletezném, így is hosszúra nyúlt ez a bejegyzés, úgyhogy folyt. köv. :)
Addig pár szépséges kép még a legutóbbi sütésből:

Julie, Julia,  és Krisztina

Papírvirág

Ezzel még adós voltam, a szülinapi bulin készült papírvirágok elkészítésének menetét mutatom ma meg. Egy kedves olvasónk hétvégén készül egy esküvőt ilyennel dekorálni, hozzáteszem a tortát is saját kezűleg készíti, mert kedvet kapott. :) Várjuk ám a képeket!
Ez egy pofon egyszerű dolog, és az elkészítése tényleg gyerekjáték! Olyannyira, hogy ezt a bemutató darabot a lányom készítette. És milyen ügyesen!
Selyempapírt vettem, és kipróbáltuk, igazán szépen a 12 réteg mutatott. Tehát egyenlő téglalapra vágtuk, és 12 réteget tettünk egymásra. Mi nagyobb virágot készítettünk, ehhez kb 20x30 cm-es darabokat vágtunk.
Az első lépés, hogy harmonika szerűen felhajtjuk.
Egy vékony dróttal átkötöttük a közepét.
Kerekre vágtuk a végét, így nekünk jobban tetszik. Ez egy picit nehezebb, mert jó vastag a papír. Mi a felfüggesztést is itt oldottuk meg egy cérnával, mert utólag macerásabb rátenni.

És jöhet a hajtogatás! Ez gyerekkoromra emlékeztetett, akkor csináltunk ilyesmit papírzsebkendőből.
Szépen egyenként ki kell hajtogatni a papírt.

Egyszerű, szép, gyors, nem macerás, kell ennél több?

Sokan kérdeztétek, hogy a macaron receptjét felrakjuk-e. Persze, hogy felrakjuk, azért is készítettük el többféleképpen, hogy megtaláljuk a legjobbat! Megmutatjuk azt is, mi hol rontottuk el...
Harmadik nekifutásra minden sínen volt, és meglett a számunkra tökéletes receptet!
Készül a bejegyzés, pénteken itt a blogon olvasható a macaron titka! Várunk titeket szeretettel pénteken is!

Julia