Céklacsatni.... narancsos, fűszeres..

Tudtátok, hogy milyen jó hatással van a szervezetre a cékla? Sok- sok ásványi anyagot és vitamint tartalmaz. A népi gyógyászat szerint vér képző és a szervezetünk nagyon jól tudja hasznosítani a nyom elemeit. Italként is fogyasszátok , én nagyon szeretem!!! Képzeljétek náthára és influenzára is ajánlják sőt tisztító kúrára.
No de én a gasztronómiai élvezet oldaláról szeretném megközelíteni. 
Narancsos , fűszeres céklacsatnit főztem be.

Hozzávalók:
Kb.3 kg cékla, 5 db hagyma, 5 db alma, 3 db narancs héja és leve, 500 g barna cukor, 500 ml vörösbor ecet, 1 evő kanál őrölt fahéj, 1 evő kanál szegfűszeg, 1 evő kanál koriander mag, 2 evő kanál mustármag.

Elkészítése:
A céklát meghámoztam és kb.1-szer 1 cm-es kockákra aprítottam ( jó hosszú folyamat lesz + a tenyerem csodaszép vörös színű lett a céklától DE megéri , én nem akartam felvenni kesztyűt , mert zavar ). A hagymákat is apró kockákra nyesegettem. Alaposan megmostam a narancsokat , apró lyukú reszelőn a héját lereszeltem és a levüket kifacsartam , mindezeket ráöntöttem a céklára, hagymára, és a meghámozott, nagy lyukú reszelőn reszelt almát is. A fűszerekkel együtt a gyorsfőző edényembe öntöttem mindent és lassú tűzön kb.  1,5 órán keresztül alacsony fokozaton időnként megkeverve főzni kezdtem. Ezen idő alatt sem tétlenkedtem mert a befőttes üvegeket kifőztem a tetejükkel együtt. Amikor már besűrűsödött a csatni és puha lett a cékla akkor a legalacsonyabb fokozaton azaz egyesen hagytam és 10-15 percig még melegen hagytam. Az üvegeket a lábos mellé tettem és egy kisebb merőkanál segítségével megtöltöttem az üvegeket. Azonnal lezártam a tetőkkel és a tetejükkel lefelé fordítva hagytam őket pihenni, kihűlni.
Este mire kihűltek visszafordítottam őket és anyagból sapit készítettem nekik majd egy madzaggal átkötöttem az anyagot.
Persze kóstolgattam főzés közben de este muszáj volt a családdal együtt is:-) szóval egy fél üveggel kevesebb van mára.

A fenti mennyiségű alapanyagokból összesen 10 üveg lett tele , ezek között 0,3  , 0,5, és 0,7  dl-es nagyságú méretek vannak.

Javaslom a csatnit pirítóshoz, sült húsokhoz és minden olyan ételhez amihez amúgy is ennétek céklát.
Zöldség lekvár az elterjedt neve és  felhasználása a fantáziánkon, ízlésünkön   múlik.
Következő tervem a lila hagyma lekvár ......

Julie

Mit lehet varázsolni maradék tapétából?

Olyan nagy szerencsében volt részünk, hogy a Farrow & Ball cégtől kaptunk maradék tapétákat, hogy leleményesen találjuk ki, mit is lehet ezekből varázsolni. Mondanunk sem kell, úsztunk a boldogságban, mert ezek a tapéták csodálatosak!!! Majdhogynem megszólalnak, annyira szépek!
Ide kattintva győződjetek meg róla magatok is! Úgyhogy örültünk a feladatnak, bele is vetettük magunkat az ötletelésbe, tervezgetésbe. Annyi jó dolgot találtunk ki, hogy egy bejegyzésbe bele sem fér, ezért ez egy hosszabb, több sorozatos szösszenet lesz. Reméljük örültök neki, és találtok olyan ötletet, amit tudtok hasznosítani az otthonotokban.
Akkor vágjunk is bele! Julie konyha-étkezőjében tettük fel az első tapéta csíkokat. A meglévő tálalószekrényt dobtuk fel, az alsó és felső rész közötti helyet töltöttük ki. Ez a tálalószekrény eddig is egy szép darab volt, de így, egy igazán különleges, egyedi végeredmény született:

Csodaszép Farrow&Ball tapétával

A másik megvalósult terv a konyhapult mögötti rész tapétával beborítása. Ezt olyan helyen készítettük, ahol nem éri víz. Bár lehet kényesebb felületre is felhelyezni, ebben az esetben egy üveget érdemes elé fixálni.

Ugye milyen gyönyörű? Nem túloztunk! :)
És a munka menete:

 

1., bekevertem a  Metylan normal tapétaragasztót papírtapétákhoz

2., a tapétázandó felületeket portalanítottam, megtisztítottam a szennyeződésektől

3., a tálaló esetében ( a felső és alsó rész közötti felület volt a cél ) lemértem a tapétázandó felület szélességét és magasságát. Kiterítettem az asztalra a tapéta darabot. Ceruza, mérőszalag, vonalzó segítségével kijelöltem a kivágandó tapétát.

4., a tapéta hátoldalát bekentem ecset segítségével a ragasztóval , először a felső szélét igazítottam oda a felülethez aztán elkezdtem tenyérrel rásimítani oldalra, lefelé. ahol púp, levegő buborék maradta, azt egy puha ronggyal kezdem óvatosan lefelé kitessékelni a tapéta alól.

5., mindkét esetben ugyanezzel a technikával jártam el ( tálaló és falfelület )

 

A munka nem igazán nehéz, az eredmény pedig magáért beszél! Jövő héten újabb tapétaakciókról olvashattok, addig is, ha elsőkézből szeretnétek értesülni a Farrow&Ball híreiről, játékairól, ide kattintva megtaláljátok őket a facebookon.

 

Julie&Julia

 

 

 

Pulykás pite

Hogy ne mondhassátok, mindig csak sütünk.... itt egy isteni finom húsos fogás! Nálunk vasárnapi kajaként szolgál. Ez egyike azoknak az ételeknek, amit az összes gyerek boldogan megeszik! Ez nagy dolog ám!
Elkészíteni sem nehéz. Jamie Oliver egyik könyvében találtam rá erre az ötletre, ő csirkével készítette, én pulykával, de csináltam azóta marhahússal is. A lényeg, hogy egy húsos-zöldséges ragu fölé dobunk egy kis leveles tésztát, és együtt sülnek tovább.

Hozzávalók:
olívaolaj
1 kg pulykacomb
2 közepes póréhagyma /kb 1 cm-es karikákra vágva/
3 db sárgarépa / 1 cm-es karikákra vágva/
2 ek liszt
1 pohár fehérbor /ez néha kimarad/
3 dl tej
250 g kolbász
1 csomag fagyasztott leveles tészta
só, bors, kakukkfű
1 tojás a kenéshez

Egy nagyobb tálba beleöntöm az olajat, rádobom az apróra vágott pulykát, a póréhagymát, répát, 1 kiskanál kakukkfüvet. Lassú tűzön kb 15 percig párolom. Hozzáadom a lisztet, és folyamatos keverés mellett még főzöm néhány percig. Hozzáöntöm a bort, ugyanennyi vizet, és a tejet. Só, bors, és gyenge lángon, fedő alatt főzöm kb 40 percig, míg a pulyka teljesen megpuhul, a szaftja besűrűsödik. Kevergetni néha azért ne felejtsétek el! :)
Ha már megfőtt, az egészet egy kerek tűzálló tálba /én ezt egy pitesütőben oldom meg/ öntöm. A kolbászt pici darabokra vágom, és kevés olajon  megpirítom, majd rászórom a ragura.
A mirelit tésztát felengedem annyira, hogy lehessen nyújtani, és kb fél cm vastagon ráborítom a ragura, a felesleget levágom a széléről. Ezt is lehet hasznosítani, ha szeretitek a vastagabb tésztát, a szélét körbe lehet nyomogatni vele. Tetejét bevagdosom, tojásfehérjével elkenem.
180 fokos, előmelegített sütőben kb 30 perc alatt megsül.
Ha megcsináljátok, és rákaptok, márpedig tuti így lesz, lehet próbálkozni más húsokkal, más raguval. Én legközelebb egy pörköltes alapon megfőzött marhahúsos raguval akarom kipróbálni!
Jó étvágyat!

Julia

Csillámporos tündérmesék igenis léteznek.....

Fogadjátok szeretettel egy a szerelem révén Ausztráliába kiköltözött  barátnőnk írását a szerelem és az új élet megtalálásáról......

Soha ne mond hogy soha!!


Minden embernek van legalább egy kedvenc romantikus filmje ami sokat jelent számára, bármikor megnézi, megkönnyezi. Persze utána megfordul a fejében, hogy ez csak egy film, ilyen az életben úgysem történik.Én viszont azt gondolom, hogy soha ne mondd hogy soha, mert velem is megtörtént az, amiről csak álmodni mertem!

Az én történetem 18 évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy nyaralás alkalmával találkoztam egy fiúval. Szerelem volt első látásra, ami évekig összefűzött minket. Fiatalok voltunk és kaland vágyók így útjaink mégis kettéváltak, de az érzés szívünkben megmaradt. Sok minden történt kettőnkkel, messze kerültünk egymástól az évek során, földrészek választottak el bennünket de az érzést sem a távolság sem az évek nem tudták tompítani . Váratlanul 14 év után egy üzenet érkezett Tőle és az a csodás “szivdobogás” újraéledt bennem.

Másfél évig csak az interneten láthattam és hallhattam amikor távoli, új otthonából hazarepült Magyarországra.
Leírhatatlan az az érzés, az élmény amikor újra megpillantottam és ismét a karjaiban lehettem.
Olyan volt, mintha mindig is együtt lettünk volna. Pontosan ismertük és éreztük egymás minden apró rezdülését. Újra megérezni a boldogság ízét maga volt a meny ország. Csodás 6 hetet töltöttünk együtt, amely végén sajnos újra el kellett engedjük egymást.
Rettentő fájdalmas volt, de tudtuk közös a jövőnk és hamarosan látjuk egymást.
3 végtelennek tűnő hónap után ( ami hatalmas telefon számlát is eredményezett) én repültem hozzá az ismeretlen világba. Most is remeg a gyomrom ha rá gondolok milyen mesés érzés volt mikor az óceán fölött repültem a nagy “Ő” felé!
Egy egész hónap csak a miénk volt a “ KincsesSzigeten”, Ausztráliában.
Szebbnél-szebb helyeken jártunk , ám ez mégis eltörpült amellett, hogy együtt lehettünk ismét.
Emlékszem minden egyes nap, minden percére, annyira felejthetetlen volt.A születésnapom a kint töltött időre esett és életem egyik legcsodásabb ajándékát kaptam Tőle, egy jegygyűrűt!:)
Az idő sajnos most is gyorsan elrepült és ismét búcsúznunk kellett de ekkor már pontosan tudtuk, hogy egymás nélkül nem élhetünk és azt is eldöntöttük, hogy életünket melyik földrészen kezdjük el.
A következő 4 hónap hihetetlen izgalommal telt, míg én Magyarországon szerveztem kiutazásunkat kislányommal , addig Ő,Ausztráliában megteremtette közös otthonunkat.
Azt kell mondjam, életem talán legizgalmasabb, legvárakozás telibb hónapjai voltak ezek.
Sokat segített számomra, hogy családom és barátaim osztozva velem boldogságomban maximálisan támogatták döntésem.
A szívem és az agyam is azt diktálta mennem kell, mégis nagyon fájdalmas volt a búcsú, mikor eljött a nagy nap.
Aztán 26 hosszú, levegőben töltött óra után Ausztrália földjén mikor megölelt, tudtam itthon vagyok és most már nem kell többet elválnunk egymástól.
Így kezdődött új életünk hármasban! :-)

Immáron két és fél éve élünk boldog házasságban, a Blue Mountens völgyében egy kisvárosban, ahol kenguruk és szebbnél-szebb papagájok sokaságát csodálhatjuk naponta. Az eukaliptusz fák illata nagyon kellemes és érdekes számomra. Ezek a fák örökzöldek így télen is barátságos és vidám a természet az alacsony hőmérséklet ellenére.
Az állat- és növény világ mellett az itteni életforma is merőben más, mint amit 33 év alatt megszoktam Európában. Az élet kevésbé rohanó , az emberek nyugodtabbak, barátságosak, segítőkészek, azonban sokkal rosszabbul vezetnek és rengeteg gyors ételt esznek. A mai napig nagyon hiányoznak az otthoni ízek, főként a péksütemények amelyek itthoni viszonylatban csak kinézetre ínycsiklandóak ha megkóstolod nem a várt íz világot kapod.

Eleinte nagyon furcsa, sőt zavaró volt, hogy bárhová mentem csak angol szavakat hallottam, nem beszélve arról, hogy alig értettem a párbeszédekből valamit. A kezdeti nehézségek leküzdésében sokat segített, hogy az emberek itt hozzá vannak szokva a világ különböző pontjairól érkező bevándorlókhoz, így nem lepődnek meg ha nem beszélsz tökéletesen angolul , sőt próbálnak segíteni ha szükséges.

Mára már egész jól megbarátkoztam a nyelvvel és nem ijedek meg, ha hozzám szólnak, végre én is tudok beszélni. Persze sűrűn megkérdezik honnan jöttem hiszen az európai akcentus elég feltűnő mindenkinek. A jó az, hogy általában szeretik a mi hanglejtésünket. A nagylányom másfél éve már az itteni iskolába jár , minden reggel és délután hozza és viszi őt az iskola busz.
Nagyon jók a tapasztalataink, Lili szereti a közösséget a rengeteg változatos programról nem is beszélve, amellyel az oktatók tovább színesítik a gyerekek hétköznapjait.
Az én napjaim jellemzően azon gondoskodással telnek, melyet családom és annak legkisebb trón örököse igényel tőlem. Igen Ő a mi közös “ajándékunk” az új élet szigetén.:) Giland másfél éve született, nagyon vártuk őt, vele együtt vált teljessé családunk.
Az elmúlt időben csodás helyekre jutottunk el amiről álmodni sem mertem.
Jártunk Fiji szigeten , Brisbane-ben, Surfers Paradise-on, láttam a Sydney Opera házat, a Harbour öbölt és még sok-sok csodás helyet.
A sok szépség mellett azonban van egy komoly hátránya ennek a nagy távolságnak , mégpedig hogy haza látogatni sajnos még nem tudtunk az elmúlt évek során.
A család és a barátok nagyon hiányoznak és az időeltolódás miatt a kapcsolat tartás is elég nehéz. Sokat gondolunk az otthoniakra és remélem , hogy mindannyian érzik a szeretetünket.
Rengeteg tervünk van már a jövőnkre vonatkozóan , amiket közösen szeretnénk megvalósítani. Remélem álmaink ahogy eddig is, valóra válnak és szerelmünk ereje minden akadályt legyőz.

Gigi írása  szó szerint idézve Julie által

Csokis keksz teszt

Láttátok a Jóbarátoknak azt a részét, mikor iszonyat sokféle kekszet sütöttek, hogy megtalálják azt a bizonyos egyet? No, hasonló történt nálunk hétvégén. Kerestük azt a bizonyos egyet... Amit én valaha egyszer külföldi tartózkodásom alatt ettem, és most eldöntöttem addig sütök, míg meg nem találom. Összegyűjtöttem recepteket innen-onnan, és elkezdtünk sütni. Egy győztest vártunk, de megzavarodtunk, mert több olyan finom is lett, amit mindenképpen fel kell raknom nektek. Hétvégén minden családtagunk, barátunk, aki járt nálunk, kekszet tesztelt. Persze nem kellett őket noszogatni. :)
A nagy tesztnek két győztese lett, pontosabban három. Jöjjenek most ŐK:
1.No, vajon kié lenne a recept, ha nem Martha Stewart-é?

 Kimértem a csészében megadott hozzávalókat dekára, talán így könnyebb, megszokottabb mindenkinek.
225 g vajat robotgéppel elkevertem 200 g barna cukorral, és 100 g kristálycukorral. Belekevertem 2 egész tojást, majd 300 g lisztet. A lisztbe előzőleg beledolgoztam fél teáskanál sót, 1 teáskanál sütőport, és 1 teáskanál szódabikarbónát. A legvégén ment bele 200 g apróra feldarabolt, jó minőségű / 70%-os / étcsoki. A végén majdnem hogy gyúrni kell, elég kemény a massza. Kb 3 cm átmérőjű, egyforma gombócokat készítettem, és előmelegített, légkeveréses 180 fokos sütőben, sütőpapíron vagy teflontálcán megsütöttem őket. Kb 25-26 darab lesz ebből az adagból. Egymástól 7-8 cm távolságra tettem őket.

Nekem 15 percig sültek. A teteje megrepedezik és még puha amikor kivettem. Isteni finom! Másnaptól ajánlom elfogyasztani, amikor a teteje megkeményedik, a csokidarabok megszilárdulnak, de a belseje puha, ragacsos...
2. Remélem Martha nem haragszik meg rám, de a fenti receptjét picit megváltoztattam, ebből született a következő győztes. A három legjobb tesztelése során a legtöbb szavazatot ez kapta. :)
Az összetevők majdnem mindenben ugyanazok, mint a fentinél, annyiban lett más, hogy került bele még 200 g olvasztott 70 %-os étcsoki. Tehát mikróban megolvasztottam a csokit, és ebbe kevertem bele a 225 g vajat. / Még forró csokiban dolgoztam el a vajat / Majd jött a 200 g barna cukor, 100 g kristálycukor, 2 tojás, a lisztkeverék / 300 g liszt, fél tk só, 1 tk sütőpor, 1 tk szódabikarbóna. / végül itt megfeleztem a fentit, 100 g feldarabolt étcsoki.
Ez viszont így kicsit hígabb lesz, ezért 1 órára be kell rakni a hűtőbe. A folyamat továbbiakban ugyanaz, mint az előzőnél. Gombócolás, sütés. ŐRÜLET FINOM!  Ha a legjobbat keresitek, én és családom ezt ajánljuk.

3. Van még egy recept, ami a felnőtt tesztelők tetszését nyerte el. A gyerekeknek azért nem jött be annyira, mert nem olyan édes mint a felső kettő, és intenzívebb csoki íze van. Nem annyira ragacsos belül, kívül pedig puhább, mint a társai. Viszont nagyon finom! Sógornőm úgy fogalmazott, hogy ez ínyenceknek való. Csokikedvelő ínyenceknek.:)
100 g lisztet elkevertem 50g holland kakaóval, fél tk szódabikarbónával, fél tk sóval. Egy másik tálban  elkevertem 120 g vajat 200 g barna cukorral és 2 egész tojással. Ezt összekevertem a lisztes cuccal, majd 200 g apróra vágott étcsokit adtam hozzá. Ez egy nagyon sötét, a fentieknél lágyabb massza lett. Fagyiskanállal kis gombócokat formáltam, / szerintem az én fagyiskanalam kicsit kisebb, mint az átlag, Tupper kanál / sütőpapíron előmelegített, 180 fokos sütőben, egymástól kb 10 cm-re rakva 15 percig sültek.

A végére egy kis segítség. Tudom, hogy nem mindig engedhetjük meg magunknak, hogy drága holland kakaót, vagy étcsokit vegyünk. Viszont a LIDL nevű boltokban egészen jó kakaót / Castello / és étcsokit lehet venni, kedvező áron, és tényleg finom lesz a sütiben.
Jó sütést kívánunk mindenkinek!

Ez a leglegleg

Julia

Őszi ajtódísz

Őszintén szólva még sosem készítettem ősszel koszorút. Valahogy ez mindig olyan karácsonyi dolog volt nálam. De most, hogy készen lett a vörös ajtó, úgy gondoltam megpróbálom. A szomszéd utcában terem egy bogyós fa, mint utólag a gugliból megtudtam madárberkenye a neve. Szedtem róla bogyókat, a virágosnál vettem vékony drótot, piros madzag kellet még hozzá, a kertből szereztem borostyán leveleket a díszítéshez, és ennyi.
A dróthoz fogtam a madárberkenyét a borstyánlevelekkel, és madzaggal elkezdtem átkötni.

Ez csináltam addig, amíg meghajlítva már egy pofás kis koszorút kaptam. Egyáltalán nem bonyolult mutatvány!

 Végén a madzagot jól elkötöztem, a drótokat egymásba tekertem, ez így jól meg is tartja a koszorút.

Az eredmény egy szép, őszi, jó ránézni ajtódísz, összesen kb 200 ft-ból. Lehet sűrűbben tenni, de nekem pont így tetszik, hogy látszik a piros madzag.

Julia



Adrienn és Róbert esküvője

Júliusban hirdettük meg esküvői felhívásunkat, miszerint várjuk azon házasulandó párok jelentkezését, akik elég bátrak ahhoz, hogy ránk bízzák az esküvői tortájukat. Ezért cserébe ajándékba megsütjük nekik. Volt jelentkezőnk bőven, így sorsolással döntöttünk, végül is két szerencsés pár mellett. Az első párnak, Adriennek és Róbertnek szeptember 8-án volt az esküvőjük Budapesten. Előre leegyeztettük, átbeszéltük, hogy milyen tortát szeretnének. A lényeg az egyszerűségen volt. Belül csupa csoki, kívül fehér bevonatos tortát szerettek volna. Mikor megsütöttük a próbasütiket, nagyon fehér volt az összhatás, könyörgött valami kis színért. Piros fondant volt itthon bekeverve, úgyhogy tettünk rá kis virágokat, csak hogy megmutassuk, egy kis szín milyen csodát tesz. Annyira megtetszett Adriennéknek, hogy a végeredmény is ez lett.
Az esküvő előtt tök jól eldöntöttük, hogy nem fogunk stresszelni. Persze munka közben valahogy mégis vállunkon éreztük annak súlyát, hogy két ember egyik legfontosabb napjára sütünk.
A tündértortáknál még mosolyogva sürögtünk-forogtunk, viccelődtünk, hogy ez milyen egyszerű....Aztán a nagy torta összeállításánál az önbizalmunk picit megcsappant, mikor nem sikerült elsőre, amit elterveztünk...De büszkén jelentjük, minden problémát elhárítottunk, és időben leszállítottuk az ajándékot.:)
Mikor eljöttünk az étteremből, olyan érzésünk volt mintha letettünk volna egy nehéz vizsgát. Az a felemelő megkönnyebbülés, hogy ezt is megcsináltuk!!!
Állítólag nagyon ízletesre sikerült, bár ezt csak az ifjú pár elmondásából tudjuk...Mertek volna mást mondani!:)))
Utólag is nagyon boldog közös életet kívánunk Adriennek és Robinak!

Julie&Julia