Egy hete szerdán harmadikos kisfiam osztályában én tartottam két órát. No mit szóltok? Két órára tanító néni lettem. Az új élmények kellenek, jók, szeretjük. Visznek előre.
Egy gondolattal kezdődött. Az én kisfiam nagyon szeret mellettem serénkedni, mikor sütök. Így jött a már említett gondolat, hogy biztosan minden gyerek szeret sütnifőzni, de én is voltam / vagyok-leszek / dolgozó anyuka és tudom, hogy nem mindig van idő otthon erre. Nekem éppen volt pár szabad órám, kedvem is, ötleteim is, ezért megkerestem Judit tanítónéninket, és együtt kiagyaltuk, hogy legyen egy délelőtt, mikor bemegyek, és csinálunk jópofa dolgokat a srácokkal.
Voltak pici félelmeim, hogy mennyire fogja őket lekötni, érdekelni, de olyan édesek voltak, hogy boldogság volt velük lenni. Annyira nagy lelkesedéssel készítették a sütiket és a süniket, hogy magukkal ragadtak teljesen engem is. Együtt csillogott a szemünk valószínűleg, bár a sajátomat nem láttam, csak a srácokét...
Először egy sima vaníliás tündértortára készítettünk fondant masszából bevonatot. Gyúrtak, formáztak, díszítettek. Édesek voltak. És nem ám csak a lányok, a fiúk is!!!
Süni piszkálja a sütit....
A sütik után jöttek a sünik! Körtéből és szőlőből készültek. A szemük szegfűbors, az orruk szegfűszeg.
Ezt is nagyon csípték a kisemberek.
Jó nap volt, szerettem. Ők is szerették, legalább is úgy tűnt. :) Megbeszéltük, hogy mindenképpen csinálunk még ilyen mókát.
Évek óta a gyerekekkel az iskolában készítjük el az asztali koszorúnkat advent első vasárnapjára. Most is így lesz. Az újrahasznosítás jegyében ez úgy néz ki, hogy minden menthető dolgot ( koszorú alap, szalagok, termések, gyertya talpak ) megtartunk és a többit ( fenyő ág, borostyán kidobjuk mert ugye elszáradt ) vásároljuk csak.
Idén a tégla falunkra a nappaliban álmodtam egy lógó koszorút..... ő lett az.
Hobbi boltban megvettem a hungarocell koszorú alapot, a 2 féle csillogó színre fújt apró szintén hungarocell bogyókat. Technocol ragasztó volt itthon és szalag is.
Összesen 1180.- ft-ból és 1,5 óra ragasztgatás után elkészült az elképzelt koszorúnk.
Fél úton:
Elkészítés:
A golyócskákat egy helyen ragasztóval bekentem és szépen, sorban , felváltva a színeket egymás mellé ragasztgattam őket . Nagyon jól használható hozzá a technocol egyedül az oldalán fordult elő párszor , hogy legurult a bogyó de ilyenkor pár másodpercig odanyomtam a helyére és már oda is ragadt. A szalagnak egy vékony sávot kihagytam, oda nem került bogyó. Egy éjszaka száradt a mű és másnap reggel tökéletesen megszáradva fel is tettem a helyére.
Pár hete kértünk meg titeket arra, hogy írjatok nekünk a karácsonyotokról, vagy éppen arról, hogyan emlékeztek a gyerekkorotokból erre az ünnepre. Sok levelet kaptunk, köszönjük szépen!
Érdekes volt, mert picit elvonulva az itthoni gyerekzsivajtól, egy szuszra átolvastam ma a leveleket újra, és hihetetlen, mert olyan kedvesen, és életszerűen írtátok le, hogy már-már a nappalitokban éreztem magam, miközben együtt karácsonyozunk.:)
Az biztos, hogy több bejegyzés készül, egybe nem férne bele minden. Először is egy olyan dologról írnék, ami több levélben megjelent, miszerint ezen írók gyermekkorában / általában most kisgyerekes anyukák írtak / a 24-e apró-vagy nagyobb szülői feszültségekkel volt tarkított. Bár nem vagyok szociológus, de ezt mint generációs kérdést láttam, / és elnézést ha nem így van, csak tippelek / mert azok, akiknél gyermekkorukban megvolt ez a családi feszültség, ők most családosként pont ezért nagyon odafigyelnek arra, hogy karácsonykor otthon béke legyen és nyugalom, félretéve minden apró nézeteltérést, amit hozhat ez az ünnep.
A másik dolog, ami foglalkoztatott titeket és engem is, hogyan mondjuk el nagyobb gyerekeinknek, hogy nem a Jézuska hozza az ajándékot. Itt kiragadnék két levélből. Viktória írta ezt a kedves történetet, szó szerint idézzük:
"Gyerekkoromból talán egyetlen karácsony maradt meg az emlékeimben, de az nagyon! Nem voltam már kisgyerek, alsós voltam az iskolában. A tévében reklámoztak egy társasjátékot ami nekem nagyon megtetszett. Nem tudtam megjegyezni a nevét, és csak egyszer láttam azt a reklámot. Kézzel lábbal próbáltam elmagyarázni az anyukámnak, hogy milyen lehet a társas. Mondta nekem, hogy így nem nagyon tud rájönni, hogy melyik az. Ha nem tudom a nevét akkor, hogyan kérje a jézuskától...Aztán annyiban is maradt a dolog. Nem számítottam rá, hogy megkaphatom, nem is nagyon izgatott tovább a dolog. Karácsony este amikor megjött a jézuska :) ott volt a társas a fa alatt. Olyan boldogságot éreztem és talán akkor hittem legjobban a karácsony szellemében. Akkor kaptam egy borítékot is amiben egy nagyon szép képeslap volt és ez állt rajta: Kedves Viktória! Én többé személyesen már nem jövök el hozzád. De kérlek mindig emlékezz rám, mert ezután én már neked nem jézuska leszek, hanem hívj csak így : SZERETET!
Hát így emlékezem én a karácsonyra gyerekkoromból."
A másik írást Barbara küldte el nekünk. Megfogott, mert mi is ezt éltük át a nagyobb gyerkőcökkel. Hiába tudták meg, hogy nem a jézuska hozza az ajándékot, olyan erősen akarták hinni, hogy hittek benne továbbra is. Barbara írása:
"A legnagyobb fiunk 6,5 éves lehetett, amikor az egyik óvodai társa elmondta neki, hogy nálunk bizony az édesanyja szerzi be az ajándékokat. Vilmos teljesen elképedt, majd közölte: "Szegény édesanyád, nagyon nehéz lehet neki. Az én édesanyámnak nincs ilyen gondja, nálunk az angyalok hozzák az ajándékokat." Bizony-bizony, nálunk még rendületlenül hisznek az angyalokban....Vilmosban azért már mocorog a kétség, tavaly el is árulta: ő már bizony tudja, hogy mi vesszük az ajándékokat. De ez a kétség a feldíszített fa alatt pillanatok alatt semmivé válik....az ajándékbontás után, ő, a nagyfiú is úgy rohan oda hozzám a meglepetésével, "Nézd, Anya, mit kaptam!" felkiáltással, mintha nem én böngésztem volna a netes oldalakat napokon át, hogy megszerezzem a kiszemelt és régóta vágyott játékot, könyvet, akármit."
És a végére egy sokak által kedvenc karácsonyi filmről. Na, vajon melyik az, amit sokan szerettek?
Természetesen az Igazából szerelem. Bevallom, én is kedvelem ezt a filmet, több évben is előfordult, hogy karácsony előtt megnéztem. Egy dallal zárunk ebből. Következő karácsonyi összeállításunk arról szól, hogyan élik meg a külföldön élő magyar anyukák ezt az ünnepet.
Biztosan tudjátok , hogy holnap van Márton napja és az evvel kapcsolatos hagyományok, nép szokások , szólás szerint :
" Aki Márton napon libát nem eszik, egész évben éhezik. " - no sem én sem családom nem szeretne éhezni:-)
Mivel tudtam, hogy a hétvégén nem nagyon leszünk itthon, állandóan úton leszünk és nem lesz idő megfőznöm a szokásos libás menüjeimet sem ma sem holnap ezért a régóta tervezgetett liba tepertő készítését tűztem ki célul.
Pénteken délelőtt a piacon betértem a kedvenc hentesemhez és volt még neki liba hája, jujjj de örültem. Mivel tudtam, hogy aránylag sok kg-ból is nagyon kevés tepertő lesz ezért rámutattam egy általam nagyon nagynak tűnő halomra, hogy azt szeretném....2,60 kg volt. Hazafelé tervezgettem, hogy milyen sok lesz belőle és a szüleimnek is adok majd és iszonyúan büszke leszek magamra , hogy én bizony sütöttem tepertőt :-)) .
Este jött el az ideje, hogy hozzálássak.
Jó zsíros és pepecselős munka volt de élveztem...
Kb. 4-szer 4 cm-es kockákra vágtam a hájat. A gyorsfőző edényembe öntöttem , mellé zúdítottam egy fél pohár vizet. Először nagy fokozaton pár percig, aztán alacsony hőfokra vettem és kb. 30-40 perc alatt szép arany színűre sütöttem. Közben a keletkezett folyadékból lemertem de nem dobtam ki ám mert ebből lett a nagyon finom zsír. Nagyon sok zsírja keletkezett egy kb.1,5-2literes befőttes üveg tele lett vele.
A már kész tepertőt leszűrtem , konyhai papír törlőre szórtam , pici sót kapott és KÉSZ!! Kihűlés után a hűtőbe tettem.
Visszatérve a mennyiségekre a fotón látható mennyiségen felül még kb.másfélszer annyi lett összesen. Szóval aki nagyon nagyon szereti és több alkalomra szeretne bespájzolni belőle annak lehet, hogy 5-6 kg hájat kellene vennie. Mondjuk a frissen sütöttnek van illata, íze......hmmmmmm!!!!
Szóval holnap reggel ezt a kis bőség tálat teszem a család elé .
Ha vacsora lenne, biztosan forralt bort szürcsölnénk hozzá.
Ti mit főztök holnap libából vagy kedvenc éttermetekbe mentek???
A mai nap picit az álmodozásé... Legalább is nekem ezek a képek egy rózsaszín álomvilágot hoztak el, amiben élvezet gyönyörködni!
Andi és Árpi minket kértek meg arra, hogy esküvőjükre süssünk macaronokat, és sütiket. A menyasszony halvány rózsaszín ruhája adta a fő vonalat, miszerint ez a szín domináljon a sütiken is. A többit ránk bízták, csak annyit kértek, hogy legyen egyszerű és romantikus.
Nem is szövöm tovább, jöjjenek a képek, pár percre Ti is zökkenjetek ki a hűvös hétköznapokból, és álmodozzatok! :)
A fotókat Méhn Niki és Domján Andrea készítette. A hölgyek nevére kattintva megnézhetitek a weboldalaikat, érdemes!
Fotókra kattintva nagyobb méretben is megtekinthetők
Itt vagyok ám, nem tűntem el! Picit sűrű volt mostanában, de libatársnőm látom készített nektek finom birsalma lekvárt, ha nem olvastátok hajrá, kattintsatok! És azt is tudom, hogy ismét tesz-vesz, most valami finom Márton napi meglepetést készít!!!
Node, én sem tétlenkedtem, szeretnék megmutatni nektek két csajos-lányos tortát, amit két édes kislány születésnapjára sütöttem.
Az első, Eszter tortája a nyári színátmenetes torta egy gyorsabb, egyszerűbb változata. Ez belül most nem kapott átmenetet, csak kívül. Elkészítettem a sajtkrémes / most mascarponet használtam iszonyú jó lett / vajas krémet, / lásd a színátmentes torta bejegyzésben / és egész egyszerűen egy késsel rákenegettem. Itt pont az a jó, hogy a saját fantáziánkra van bízva, hogyan kenjük el.
A tetejére egy egyszerűen elkészíthető fondant rózsát csináltam, jövő héten megmutatom, hogyan.
A második torta barátnőm kislányának készült. Amióta sütök, azóta én készítem a születésnapi tortáit. Pannikának mindig határozott elképzelése van arról, mit szeretne. Idén azt kérte, hogy süssek neki egy ülő maci formájú tortát, ami piros szívet tart a kezében. Megkértem a barátnőmet, hogy nézessen a gyerekkel egyszerű kockáról, és gömbökről szóló meséket, mert kicsit elszabadult a fantáziája...:) Ülő maci alakú tortát?? Persze ez csak vicc, nagyon kedves barátnő vagyok, így mindent megtettem, hogy Pannikának teljesüljön a kívánsága. Kicsit a saját elgondolásomban készült, de óriási sikere lett. Csupa csoki belül minden, kívül pedig bevontam a kedvenc fondant masszámmal, a macit is ebből formáztam kis kezemmel.
Többen kértétek, hogy mutassam meg ennek a bevonatnak a készítését, már megvannak a képek, jövő hétre összerakom az egészet, úgyhogy már csak 1 hetet kérek, és itt lesz, a rózsákkal együtt! :)
Már hetek óta a teraszon pihenő- várakozó birsalmával szemezek és minden áldott nap éreztem meg kellene már csinálnom . De nem akartam kényszerből mert nem hajtott a tatár és alig - alig barnult meg néhány közülük .
Tegnap délután Drága Férj segítségével megmostuk, hámoztam, ő aprította kicsi darabkákra.
Aztán újra megmostuk a szőrmókoktól ismét megszabadítván.
A befőzés már ment lazán egyedül. Mivel sötétedett a kis családom elindult gyertyát gyújtani a temetőkbe.
Nem néztem utána receptnek, arra gondoltam ezt én most érzésre csinálom.
Volt kb.2-3 kg-nyi az alma, de ebben a mennyiségben volt 5-6 szem sima alma és körte is vegyesen.
A gyorsfőző edényembe beletettem a gyümölcsöket , kb.20-30 dkg nád cukrot, kb. 1-2 evő kanálnyi fahéjat és kb.2-3 dl vizet. Elkezdtem főzni alacsony fokozaton tetővel úgy 1,5-2 órán keresztül .
Ekkor levettem a tetőt , összekevertem, kóstoltam, nem hiányzott belőle semmi. A fahéj nem nyomta el a birs kellemesen fanyar ízét, megmaradt a jellegzetes íz, mégis finoman érezhető a fahéj. Egyedül a vízből öntöttem le de nem öntöttem ki hátha mégis kell. ( nem kellett végül ). Bot mixer segítségével "rusztikusra " turmixoltam, nem lett teljesen egynemű, hagytam benne darabkákat.
Az üvegcséket már a főzés ideje alatt kifőztem . Még forrón beletöltöttem a lekvárt, fejjel lefelé fordítva hagytam őket kihűlni. 7 üveg lett tele ( 2,5 3, 4 dl nagyságúak vegyesen ).
Ennyire egyszerű volt. Még kapható a piacokon birsalma , ti főztetek belőle ? Vagy sajtot csináltatok esetleg?
Mára kalács sütést tervezek a lekvárral isteni lesz.
A kalács recept :http://falusilibak.blogspot.hu/2012/09/kalacsom-kalacsom.html
