2013. július 25., csütörtök

Sárgabarackos pite

Őszintén bevallom, mióta nyári szünetre ment a blog, magunknak alig sütöttem. Általában gyümölcsöt eszünk desszertként, de ma valahogy megkívántam a pitét. Átjött Julie is az édes babájával, így sütiztünk egy jót!
Olyan finom lett ez a pite, hogy úgy gondoltam vétek lenne nem megosztani veletek. Nyári szünet után felrakni egy sárgabarackos pitét, mikor már nem lesz friss gyümölcs... Tuti örültetek volna. :) Nem magyarázom túl, már kezd hiányozni a blogolás is...
Tehát a pite:



Hozzávalók:
250 g porcukor
250 g vaj
5 egész tojás
2 ek tejföl
250 g liszt
1 zacsi sütőpor /12g/
fél kg sárgabarack
2 banán /elhagyható/

A vajat 1 percre betettem a mikróba, hozzászitáltam a porcukrot, és robotgéppel kevergettem. Ment bele az 5 egész tojás, 2 ek tejföl, és így dolgozott a gép tovább. Jött a liszt, sütőpor. Ezt a masszát még kb 5 percig dolgoztattam a géppel.
Egy 28 centis kerek formát megvajaztam, beleöntöttem a masszát. A barackot negyedekre vágtam, a banánt felszeleteltem, ráraktam a tetejére. Előmelegített, 180 fokos sütőben 35 percig sült.
A banánt én nagyon szeretem az ilyen sütikben, de elhanyagolható, ha valakinek nem fűlik a foga a sült banánhoz. Tökéletes csak barackkal is!

A bagolyról: nemrégiben kaptam egy irtó jópofa dolgot, szeptemberben írok róla egy bejegyzést is, mert nagyon szeretem! Szuper sablonokról van szó, amit csak rátettem a pitére, rászórtam a porcukrot, és tádááámm!!!
Ha bővebben érdekel kattints ide és ide.


Az a fura színű izé a banán benne...

További szép nyarat,
Julia



2013. június 19., szerda

Nyári szünet

Kicsit fájó szívvel írom ezt...
Egy rövid időre elbúcsúzunk most. Vége lett az iskolának, beköszöntött a nyári szünet!
Próbálunk megfelelni minden fronton, de elsősorban anyaként pici-nagyobb gyerekek mellett.
A nyár 3-3 csemetével teljes embert kíván, így mi is elmegyünk egy kis nyári szünetre, és teljes gőzzel a srácokra koncentrálunk.
Persze mindeközben sütögetünk-dolgozunk a ház körül, mindent dokumentálva, hogy augusztus végén újult erővel zúdíthassuk rátok az újdonságokat.
Reméljük velünk maradtok, és itt lesztek a szünet után is!
Sok szép napsütéses nyári hetet, pihenést kívánunk. És persze legyetek boldogok, mert ez a legfontosabb!
Sok szeretettel,
Julie&Julia


2013. június 18., kedd

Ballagás

Az számomra is hihetetlen, hogy gimnáziumba megy a "tegnap" született lányom!
Hétvégén elballagott az általános iskolából. Ezen alkalomból volt nálunk egy csodás családi ünnep.
Csokitorta készült, lila fodros színátmenetes díszítéssel.

 
 
A tésztája az én nagy kedvencem, itt olvasható a recept.
 
 
3 féle lilát kevertem ki a fondantból. / Fondant készítésről itt /
Tettem a tortára egy alap fehér színűt, erre helyeztem rá a fodrokat. Annyira belemerültem a munkába, hogy nem készítettem fázisfotókat sajnos. Viszont találtam egy szuper videót, ami bemutatja lépésről-lépésre a készítés menetét. Ide kattintva megtalálható.
Kis időt igényel a fodrok felhelyezése, de a végeredményért megéri!
 
 
 
Meghívónkat ismét barátnőnk, Anikó készítette, aki az Amare név alatt szebbnél-szebb meghívókat tervez. Csak a lila szín volt adott, a végeredmény csodás lett!!! Honlapján megcsodálhatjátok magatok is. / itt / Valmint facebook oldalán. /itt/
 
 
 Julia


2013. június 5., szerda

1 évesek lettünk!

Kezdhetném az "őrület, hogy megy az idő" mondattal, de ehelyett azzal kezdem, hogy köszönöm!
Rengeteg szeretetet és erőt adtatok ez idő alatt. Imádom, mikor ismeretlenként, őszintén írtok nekünk magatokról, a sütésről, vagy az anyaságról.
Őszinte leszek én is, bár eddig is az voltam... Télen picit elfogyott lelkesedésem a blog iránt. Ott voltak a napi dolgok, mint mindenki másnak is.... Gyerekek, munka, hideg, ez-az.
Januárban egy reggelen felszálltam a vonatra, hogy Bp-re menjek. Lehuppantam egy fiatal lány /kb 20-22 éves lehetett/ mellé, aki laptopján a Falusi Libákat olvasta. Annyira furcsa volt hirtelen, hogy megkérdeztem tőle, miért szereti a blogot. Ő elmesélte, hogy minden reggel megnézi munkába menet. Nagyon szereti, mert hatalmas kedvet csináltunk neki a sütéshez. Annyira, hogy először tőlünk sütött a barátjának, aki teljesen odavolt érte...
Még ma is sajnálom, hogy akkor nem mondtam el neki, én /is/ írom a blogot. Innen üzenem a fiatal barna hajú lánynak, hogy én voltam az a szőke nő januárban, aki a Falusi Libákról kérdezgette. Olyan nagy lökést adott nekem Ő akkor, hogy azóta sosem éreztem "nyűgnek" a blogot. SŐŐŐT!
Úgyhogy írjatok nekünk, mert ezek a visszajelzések visznek minket előre! Írjatok, ha sikerült a süti, akkor is, ha nem. Megpróbálok segíteni, hátha együtt kitaláljuk mi lehetett a gond. Írjatok bármiről, ha kedvetek tartja, mi örülünk minden kedves levélnek és észrevételnek.

Az, hogy 1 év alatt ennyien lettünk, és ilyen sokan olvastok minket, nekem máig hihetetlen!
Mikor minap megnéztem a statisztikát, és azt láttam, hogy 7000 oldalletöltés/nap... Csak néztem a számokat hosszú másodpercekig az tuti! :)

Boldogság volt ez az egy év, és ha lehet kívánni, még sok ilyet szeretnék!!!

Julia

2013. június 3., hétfő

Morzsa, morzsa császármorzsa.....avagy mindenki kedvence

Legfőképpen a férjemé, úgyhogy évek óta keresem, kutatom a legfinomabb, legegyszerűbb, leggyorsabb receptet. Egy ősrégi Nők Lapjában találtam meg Anyósomnál.

Ez nem a búzadarás változat hanem liszttel készül, és ez az az állag, íz amit kerestem!!! Megtaláltam végre! Szeretem a régebbi lapszámokat átlapozgatni, olyan jó kis receptekre lehet bukkanni......

Szóval :
2 dl tejet 3 tojássárgájával, 1 csomag vaníliás cukorral, 13 dkg liszttel, 5 dkg barnacukorral összekutyultam. Másik tálban a fehérjéket pici sóval és porcukorral kemény habbá vertem fel. Az első kutyulmányhoz tettem óvatosan a habot.
10 dkg vajat felmelegítettem serpenyőben, és amikor már forró ( de nem serceg ) beleöntöttem a tésztát. Nem túl alacsony, de nem is a legmagasabb hőfokon tettem ezt. Kb 6-8 percig hozzá sem nyúltam, vártam, hogy az alja úgymond egy réteggé legyen. A színe aranybarna volt, itt-ott barnásabb foltokkal, de ez nem baj!!! Nem kell, hogy sikerüljön és nem is fog.....de próbáltam az egészet megfordítani, mint a palacsintát. Ha sikerül, ügyes vagy! :-)) Szóval fordítás után fakanállal elkezdtem nagyobb, rusztikusabb darabokra törögetni, és amikor már egyáltalán nem nyers a tészta, már el is készült!!!


Sárgabarack és kökény lekvárral ettük, porcukorral a tetején. Aki szereti bele a mazsolát az tehet hozzá, mi nem vagyunk oda érte.
Még annyit a történethez, hogy tegnap délelőtt egy adagot csináltam, mert éppen 3 db tojás volt itthon (már itt erősen elégedetlenkedtek a fiúk, hogy nem elééééééééééééééééééég!). Délutánra be kellett ígérnem egy dupla adagot, úgyhogy irány a bolt, tojásbeszerzés és egyszerre dupla adag bekeverés, elfogyás, elpusztítás újra! :-)))



Jó étvágyat kívánok !

Sok szeretettel :

Julie

2013. május 31., péntek

Álom...

Két kedvenc gasztroblogom van... Két merőben más oldalról van szó. Nem árulok el meglepetést, az egyik Limara péksége. Nagyon kedvelem Limarát mint bloggert, és mint embert. Rengeteget tanultam tőle, gondolom így van ezzel a sok tizen-huszonezer olvasója is. Másik kedvenc Judit, aki a Csak a puffin blogot jegyzi. Elég beleolvasni! Ha nem ismeritek még, majd megértitek miről beszélek. A sok szuper recept, kép, lazasággal és humorral párosítva abszolút az én asztalom.
Kitaláltunk közösen egy kis játékot. Lényege az volt, hogy egy találomra kiválasztott szóval kapcsolatban készítünk egy sütit-tortát, bármit, ami eszünkbe jut. A mai napig nem tudtuk mit készít a másik, így nekünk is meglepetés volt.
Lányomat kértem meg, hogy válasszon ki bármilyen könyvet, majd bökjön rá egy szóra. A könyvre már nem emlékszem, de Sára egyszer csak kimondta a szavunkat, hogy ÁLOM...
Először arra gondoltam, hogy a gyerekeim álmát valósítom meg, és készítek valami durván csokis tortát macaronokkal a tetején. A befutó mégsem ez lett. Egyrészt szerettem volna valami könnyebben elkészíthetőt, mert a macaronsütés néha hisztivel járhat... Másrészt most úgy döntöttem önző leszek, így a saját álmomat valósítottam meg. Oda vagyok a manduláért! Na meg vissza. Olyan tortát szerettem volna ami omlós, könnyű, krémes. Így született meg az én álomtortám...


A tésztája tényleg szétomlik az ember szájában. Mandulás omlás... A krém pedig egy laza, főzött vaníliás krém. Olyasmi, mint amit gyerekkoromban nagymamán sütött a házi krémesbe. Első ránézésre egyszerűnek tűnik, mégis ez az egyik legfinomabb torta, amit mostanában készítettem.

Hozzávalók a tésztához:
250 g őrölt mandula
250 g vaj
150g kristálycukor
250 g liszt

Hozzávalók a krémhez:
150 g cukor
40 g étkezési keményítő
4 tojás
5 dl tej
1/2 felhasított vaníliarúd

A tésztához a vajat kis darabokra vágtam, és minden hozzávalót egy nagy tálba összeöntve kezemmel összegyúrtam. Fóliába csomagolva 2 órára betettem a hűtőbe. Az omlós tésztát elvileg ugye nyújtani kéne, de mint már egyszer említettem, én az egyszerűbb megoldást szoktam választani. A hűtőből kivett tésztát két részre osztottam. Egy 26 cm-es kapcsos forma aljára kb fél centis darabokat vágtam, majd a kezemmel elnyomkodtam, simítottam. Így is sima lesz sütés után, plusz megspóroltuk a nyújtással járó pakolgatást-mosogatást. Hurrá! :)

 

Így egymás után megsütöttem a két lapot, előmelegített 180 fokos sütőben egyenként 15-17 percig. Az egyik lapot még melegen 12 szeletre vágtam, majd hagytam kihűlni.

A krémhez keverőtálba tettem 100 g cukrot, keményítőt, tojások sárgáját, és néhány evőkanál tejjel simára kevertem. A maradék tejet felforraltam a vaníliából kikapart péppel. Lassan hozzáadtam a tojásos keményítőt, és folyamatosan kevergetve ismét felforraltam. Közben egy harmadik kezemmel, vagy az éppen otthon lévő családtag keze által keményre verjük a tojásfehérjét 50 g cukorral, és ezt óvatosan a vaníliakrémhez adjuk. Ezt továbbra is folyamatosan kevergetve még kb 2 percig tovább főztem, és kész.
A forró krémet azonnal a mandulás lapra kanalaztam, mert kihűlve nem lehet szépen dolgozni vele, gyorsan összeáll. /Maradt a kapcsos formában, így ment rá a krém./ Sorban felpakoltam tetejére a szeleteket.
Ha kihűlt a krém, lehet is fogyasztani.




Majd ma jött a meglepetés, mikor én is láthattam két kedvenc bloggerem mit készített ... Köszönöm a közös mókát, szuper volt! :)

Itt találjátok Limara ÁLMÁT...
Itt pedig Csak a puffin blog írójának, Juditnak az ÁLMÁT...


Ide kattintva pedig a facebook oldalunkhoz tudtok csatlakozni, ha szeretnétek...

Julia

2013. május 26., vasárnap

Mogyorós sajtkrémes epertorta

Ez egy olyan "csináljunk valami érdekeset" tortának indult, és fogalmam sem volt, mi lesz belőle.
Az alapja egy mogyorós liszt nélküli csokitorta, amit az Éva magazin weboldalán találtam. /Itt/
Annyira szimpatikus volt a recept, hogy el kellett készítenem. Hogy miért turbóztam fel a sajtkrémmel már magam sem tudom, de ha már így alakult, rádobtam a tetejére még egy réteg epres tejszínhabot. Én imádtam!


Hozzávalók a tésztához:
4 dkg kakaópor
1 dl forró víz
15 dkg étcsoki
15 dkg vaj
30 dkg barnacukor
15 dkg őrölt mogyoró
4 tojás

Hozzávalók a sajtkrémhez:
250 g mascarpone
1 dl tejszín
20 g kakaópor
1 tojás + 1 sárgája
10 dkg porcukor

Hozzávalók az epres habhoz:
350 ml tejszín
300 g eper 
porcukor ízlés szerint
1 csomag zselatinfix (20 g)

26 cm-es kapcsos formában készült, az aljára sütőpapírt vágtam. Tésztához a kakaóport elkevertem a forró vízzel, majd az olvasztott csokival, olvasztott vajjal. A mogyorót megőröltem a kis itthoni gépemmel, ment a masszába a cukorral és a tojások sárgájával együtt. Robotgéppel jól elkevertem. A fehérjéket kemény habbá vertem, majd óvatosan fakanállal hozzádolgoztam.
Már ilyenkor nagyon szép és illatos a massza! Beleöntöttem a formába, és előmelegített sütőben 180 fokon sütöttem 15 percig. Ez alatt az idő alatt összekevertem a sajtkrém hozzávalóit. A sütőből kivett forró tésztára kanalaztam, majd visszatoltam még 45 percre.
Mint már említettem fogalmam sem volt, mi lesz ebből. Csak tippelgettem, hol fog kikötni végül a sajtkrém, és milyen állagú lesz vajon...


És itt a válasz. Valahol a tészta majdnem közepén kötött ki. :) Ez így annyira jó lett, hogy csak na! A puha, lágy mogyorós réteg között a kakaós sajtkrém....hmmmm
Na, de folytassuk... A hideg tejszínhabot felvertem a zselatin fixszel, és 2 ek porcukorral. Az epret villával összenyomkodtam, de hagytam benne nagyobb darabokat is. Ment a tejszínhabba, majd nagy boldogan a kihűlt tortára kanalaztam ezt a finom epres habot.
Hát, elfogyott...:)


 Julia
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...