Csak a színe legyen vörös....

Másfél évbe telt, mire rászántuk magunkat a bejárati ajtó átfestésére. Nem azért, mert lusták vagyunk, csak a natúr fa ajtó lefestése után nincs visszaút, ezért nem akartuk elkapkodni a dolgot.

Mikor körülötte kész lett minden, és láttuk a terasz végleges formáját, akkor eljött az ajtó ideje. Már régóta nézegetek bejárati ajtó inspirációkat, így bennem már kialakult a biztos választás, legyen vörös! Csodaszép, barátságos, és passzol hozzánk. Felkészültem, hogy a család férfi tagjai tuti megvétózzák, de meglepő módon talán eddigi változásainkat tekintve ez volt az első olyan ötlet, ami mindenkinek egyértelműen tetszett. Férjem elkezdte dúdolgatni Quimby Legyen vörös című számát, úgyhogy ez lett az ajtófestés hivatalos dala…szeretjük :)

Nagyon szép festéket találtunk, pont olyat, amilyet szerettem volna! A jó hír, hogy nem is volt drága!
Innen indultunk:

Az ajtót leszedtük, fektetett állapotban dolgoztunk vele. Először jó alaposan átcsiszoltuk, majd portalanítottuk. Az üveg részeknél leragasztottuk. Mikor ezek az előkészületek megvoltak, jött az alapozó festés. Fehéret kaptunk éppen, de belekevertünk picit a festékből, megfogadva a festék boltos bácsi tanácsát. No, lett gyönyörű rózsaszín alapozónk! :)
Másnap ezt is átcsiszoltuk, és portalanítottuk. Majd végre mehetett rá az első réteg fedőfesték! Már ez után is gyönyörű volt, de másnap még egy réteget adtunk neki.
Igazán szép lett, mondhatni pazar! :) Nekünk nagyon tetszik. Az egyszerű fa ajtóból különlegesebb darab lett az átfestéssel.
Aki gondolkodik ilyesmin, csak nem mer belevágni, annak üzenem, ne gondolkodjon tovább!!!

Annyira megtetszett a szín, hogy gyorsan egy
széket is lefestettem...

Julia