2012. július 29., vasárnap

Szülinapi ünnep

Lányom szülinapja volt hétvégén. Idén is én készítettem mindent, kb 2 hete kezdtem el gondolkodni a részleteken. Lila a kedvenc színe, de tavaly már ezt ellőttem, így idén valami másban gondolkodtam.
Most kicsit csajosabb bulit szerettem volna neki szervezni, ezért jutott eszembe a rózsaszín. Bár Ő már erősen kinőtte a rózsaszín korszakot, de zölddel és krém színnel párosítva reméltem tetszeni fog Neki.
Nem csalódtam, teljesen meghatódott, akkora ölelést kaptam, hogy még mindig fáj a nyakam...:) Úgyhogy bejött a dekorációm, és a csajos sütik-torták egyvelege.
Most nem részletezem mit hogyan készítettem, hagyom hogy a képek beszéljenek helyettem. Viszont arra gondoltam, ha igény van rá megosztom a recepteket, és a virág készítés fortélyát. Ezért a facebook-on fogok érdeklődni Tőletek, mit szeretnétek ezek közül részleteiben is látni. Jelezzétek majd nekem, én pedig óhaj parancs, teszem a dolgom:)




Szentgyörgyi Katánál láttam nemrégiben, hogy színátmenetesre festett egy bútort, ez adta a torta ötletét. Rájöttem, a színátmenet szép!












No, ez az egyetlen dolog, amit nem én készítettem. A meghívók és a menükártya egy kedves barátnőnk keze munkáját dicséri. Szívből tudom ajánlani Őt, ne habozz, kattints ide , ha kíváncsi vagy rá!










Julia

2012. július 27., péntek

Piknikre fel.........!!!!

Mert piknikezni pokrócon igenis jó......Nem kell hozzá semmi különös dolog én például semmit nem vásároltam be hozzá , minden amit tálakra tettem itthon volt , maradékok, megkezdett darabkák.  Kenyér ugye általában van itthon, olíva olaj, fokhagyma, sajtok, paradicsom, máj krém  a kisebbikemnek , egy üveg vörösbor  férjecském gyűjteményéből.....
Megkértem a férjem  és a fiúkat , hogy egy plédet terítsenek le a fűbe .



terülj, terülj pokrócka :-)




Kockás mintájú recés serpenyőben kevés olíván mindkét oldalát a kenyérnek megkapattam ( ettől olyan guszta lett ). Pár gerezd fokhagymát tettem melléjük, hogy aki szeretné a kenyerére tehet pár húzásnyit :-)
Egy kis tálkába öntöttem olívát, sóztam, borsoztam ...... imádjuk " tunkolni " a kenyeret benne! Voltak maradék sajtok a hűtőben : mint kék penészes, egy zacskó mozarella, egy darabka camembert , ezeket egy tálra tettem. Nagy kedvencünk még a paradicsomos bruschetta   ami nem más , mint pirítós kenyéren felhalmozott paradicsom kocka sóval, borssal olajjal , bazsalikommal ( legalábbis mi így esszük ).






Drágám feláldozott egy üveg finom vörösbort a hangulat és az íz harmónia kedvéért.

Leültünk a pokrócra és beindult a piknikezés , nekünk nagyon ízlett. Gyors, egyszerű és nagyszerű...



Most, hogy kisütött a napocska remek  alkalom egy ebéd vagy vacsora kapcsán.....

Julie


2012. július 26., csütörtök

Virágláda készítése - férfi segítség nélkül...


Nem mintha nem lenne férfi segítség a házban... Szerencsére van, de eddig amikor csiszolni, szögelni, fúrni kellett, mindent Ő csinált. A kerti kisháznál azért már kivettem a részem, csiszoltam, kalapáltam bőszen. :) Úgyhogy megszületett az elhatározás, én is megtanulok barkácsolni!!! Ezzel kezdtem...
Ez a balkonláda egy iszonyat egyszerű dolog, nem is gondolná az ember. Maradék deszkából készítettem, de párszáz forintért kapható ilyen minden tüzépen.
Az egész munka kb 40 percemet vette igénybe, és nagyon jól néz ki az ablakban





Deszkák kezdetben

Először kitaláltam mekkorát is szeretnék, majd a deszkából fűrészeltem 3 azonos méretű darabot. Ezek alkotják majd az alját, és a két hosszabb oldalát. Lemértem mekkora kell a rövidebb oldalára, és abból is fűrészeltem kettőt. Persze volt méretbeli csúszás, pedig én mindent megtettem. :) Ezt utólag korrigálnom kellett.

Most kalapács a kézbe! Elsőként az aljához szögeltem oda az egyik oldalát, majd a másikat is. Végül a két rövidebb végét kalapáltam hozzá.


Kicsinyem minden munkát alaposan szemrevételez...


Mikor készen lett akkor láttam, hogy az oldalánál nem szépek a deszkák, picit kiállnak. Ezért ezt korrigáltam, ívesre csiszoltam a sarkokat.



Már csak pár ecsethúzás, tölgy színű lazúrral kezeltem le az egészet kívül-belül.




És már kész is!!! Igazi lánymunka! Ha esetleg kedvet kaptatok és megcsináljátok, várjuk szeretettel a képeket!








Julia


2012. július 24., kedd

Fish & chips csak úgy és különben is közeleg az olimpia...

Valamelyik nap kezembe került egy újság amelynek gasztronómia rovatában arról írtak, hogy melyek a tipikus brit ételek  emlékeztetve az olimpia kezdetére. Köztük volt a yorkshire-puding, a gombás-húsos táska,  nemzeti színű zászlóval díszített  cupcake és a fish&chips ( bundázott hal sült krumplival ). Biztosan van ennél sokkal több ételük de az újság ezeket mutatta be.

És most a bejegyzés írása közben felelevenedett bennem, hogy 2008-ban Nagy-Britanniában tett pár napos látogatásunkkor hány alkalommal ettünk fish & chips-et!! Emlékszel Juliám????

Persze az én állandóan éhes gyerkőceim kiszúrták, hogy kitépem az újságból ezt az oldalt és már le is csaptak rá, hogy ezeket végig kell próbálnunk vagyis ennünk:-)
Ma a halas-krumplis verziót választottuk ebédre.
Hozzávalók: 5-6 szelet tőkehal filé ( Lidl-ben vettem, fagyasztott ), 10 dkg liszt, 1 kávéskanál sütőpor, 1,5-2 dl sör, só, bors,  60-70 dkg burgonya, olíva olaj.

A lisztet a sütőporral átszitáltam , borsot tettem hozzá majd robot géppel  a sörrel is jól elkevertem. ebből egy sűrű ragacsos massza lett , de ilyennek kell lennie. A hal filéket enyhén besóztam és hagytam picikét felengedni jeges fagyságukból... Addig meghámoztam a krumplit, hasáb alakúakra vágtam és  miután megmostam, lecsöpögtettem  egy tepsibe tettem, megsóztam és úgy 1 dl olívával meglocsoltam és irány a sütő.  180 fokon lég keveréses + felül sütős programra állítottam és kb. 30 perc alatt aranybarnára sütöttem. Megjegyzem ilyen módon most először készítettem sült krumplit és isteni lett!!!! Marad a repertoárban annyi biztos:-)

a csomagolás is fontos :-))


alig vártam, hogy lefotózzam és kivegyem végre az újságból , de muszáj volt a hangulat kedvéért


Hamar felengedtek a hal filék. Olajat hevítettem serpenyőben , mikor már jó forró volt, a filéket megforgattam alaposan a sörös masszában , jól rányomkodtam a halra és beletettem az olajba egyszerre 2 szelet halat. Ahol láttam, hogy nincs massza oda még tettem gyorsan kanállal , hogy szép bundás legyen. Kb. 3-4 percet sültek oldalanként. Papír szalvétára szedtem ki őket, hogy a felesleges olajat magába szívja a papír. Közben a burgonya is elkészült végre mert a srácok kb. tízszer megkérdezték, hogy készen van már?? Mint amikor utazunk : " ott vagyunk már??? "

Gyors tálalás és ebédelés következett . Elég ha avval jellemzem a sikerét , hogy két pofival ették???
Egy kis majonézt és citromot ki-ki evett hozzá. Ízlés kérdése...Nekem ízlett hozzá egy kevés ízesített majonéz.

Na és a desszert uzsonnára:

frissen a sütőből kivéve...


egy szelet tejfölös szilvás szelet


Szóval ennek az isteni finom süteménynek a neve tejfölös szilvás szelet. Hozzávalók: 50 dkg szilva, 12 dkg vaj, 10 dkg cukor, 1 tasak vaníliás cukor, 1 citrom reszelt héja, 3 tojás, 20 dkg liszt, 1 tasak sütőpor,
2 dl tejföl, 5 dkg porcukor, 1 mokkás kanál fahéj ( én ennél többet használtam, nagyon szeretjük a fahéjat ), vaj és zsemle morzsa a sütő forma aljára.
A vajat habosra kevertem a cukorral, hozzá a vaníliás cukrot és a citrom héjat és keverés közben egyenként 2 tojást. Beleszórtam a sütőporos lisztet és simára dolgoztam. A masszát kivajazott és zsemle morzsával megszórt pite formába öntöttem, elsimítottam és a tetejére rakosgattam a feldarabolt, fahéjazott, cukrozott szilvát. A tejfölt a megmaradt tojással és por cukorral valamint még egy kicsike fahéjjal elkevertem és a szilvára öntöttem. Előmelegített sütőben 180 fokon kb. 30-40 perc alatt megsütöttem. Hagytam kihűlni és utána szeleteltem. Nagyon finom lett, jó étvágyat hozzá ha kipróbáljátok.

Julie












2012. július 23., hétfő

Kisház homokozóval kisembereknek-raklapból

Miután befejeztük a teraszt, elkezdtük nézegetni a kertet... A kertben még -pár fűnyíráson kívül- nagyon mást nem csináltunk. Mivel nagyrészt a gyerekek miatt vettünk kertes házat, természetes volt, hogy egy gyerkőcbirodalommal kezdjük...Tervben van egy nagyobb játszóház építése. Mivel nem csináltunk még hasonlót sem, első lépésként építettünk egy kisebbet, homokozóval. Komoly tervek nem voltak. Elkezdtük, aztán ahogy alakult...
A végére egy pofás kis ház lett. A gyerekek imádják!


Előző lakóktól örököltünk egy kis homokozót. A fája elkorhadt, a homok minősége, hááát... Úgyhogy ezt teljesen kiástuk, és toldottunk hozzá még kb fél métert. Az egészet geotextillel fedtük le, majd jött a homok. Ez a része egész gyorsan megvolt.

Innen indultunk. Az "örökölt" homokozó

 A raklapot "ingyen adom, csak vigyétek" alapon szereztük, ezért nem is számolom a költségvetésbe sem. Mint kiderült, több helyről is tudtunk volna így elhozni, de ha valakinek mégsem sikerül, minden tüzépen van, állítólag kb 500 ft-ért adják darabját. Ehhez a házhoz 6 db-ot használtunk fel. Leszedtük a talpfákat, az így megmaradt darabokat, plusz a leeső léceket csiszológéppel átcsiszoltuk. Ez egy picit időigényesebb munka, de nem volt vészes. Majd elkezdtük összetákolni a házat. 2 lap ment hátulra, 1-1 oldalra, 2 lap a tető.

Az építés...

Sarokpántok segítségével csavaroztuk össze. Mi úgy gondoltuk, maradjon szellős, de a srácoknak így nem tetszett. Ezért maradék deszkákat szögeltünk fedésben a tetőre és a ház hátuljára. Ebből a 6 raklapból az oldalára már nem jutott, de nálunk ez már így megfelelőnek tűnt a kisemberek számára.
Mikor állt a ház, kivágtuk az ablakot, azt is lecsiszoltuk, majd jöhetett a festés. Egy alapozás nem árt, ezután zománc festékkel festettünk. Nekem már régóta nagyon tetszik a "tengerparti stílusú" kék-fehér-piros összeállítás, így próbáltam erősen errefelé terelni a gyerekeket. :) Nem volt gond vele, annyi volt a kikötés, hogy világoskék legyen. A festés közös munka volt, és most nem is lett minden festékes, mint legutóbb...... Száradás után lefektettük a házat, és bitugéllel kentük be / korhadástól védve / azokat a részeket, amiket leástunk a földbe.

Bitugéllel kezelve

A homok köré a kertben talált farönköket ástuk be, majd még kis ház díszítés, és kész is! A fiúk nyafogtak a függöny miatt, a lányok szeretik. Mivel úgyis a nő dönt, lett függöny...:) Egy megmaradt hajópadlót még betettünk polcos elemként.



Pillanatok alatt nagy kedvenc lett a kisház. Voltak már olyan kérések, ha készítünk valamit, néha írjak költségvetést. A raklapot nem számolom, a többi így néz ki:

6 zsák homok:                    1900 Ft
1.5x2.5 méter geotextil:        900 Ft
egy nagy marék szög:           200 Ft
4 db sarokpánt:                   480 Ft
1 liter fehér zománc festék:  2400 Ft
fél liter kék zománc festék:  1200 Ft
textil a díszítéshez:               1300 Ft

Összesen 8380 Ft. Megérte, nem???? A munka ideje 2 nap volt, bár hozzá kell tennem, nem szakadtunk meg. A terasz építése után ez olyan láblógatós gyerekjáték volt.:)


Olyan "jó ránézni" része lett a kertnek.

Rögtönzött gyerekjáték a raklapok talpfáiból:)




Julia

2012. július 19., csütörtök

Ricottás ravioli marharaguval ......

Múlt héten megvettem a nyári Stahl magazint . Még karácsonykor testvéremnél lapoztam bele , mert addig nem ismertem az újságot.
Szupi recepteket találtam benne melyeket ki fogok próbálni sorban. Az elsőt el is készítettük nagyobbik gyerkőcömmel együtt ebédre.
Eredetileg ez báránnyal van de nem kaptam itt a környéken így lett marhával.
Gyermekem nagyon sokat segített, pucolta a répát, aprította a hagymát , ééééééééééééééss ő gyúrta a tésztát a raviolinak! Olyan ügyes volt csupa-csupa ragacs volt a keze de nem  nyafogott fiú létére.
A tészta nyújtását és a töltést ricottával kihagyta ( hiszen ki kellett pihennie a gyúrást ) de amikor a kis tégla lapokat kellett összeragasztani abban újra segített valamint a kifőzésben.

És a recept:
Nekem az eredeti leírás bonyolultnak és hosszadalmasnak tűnt ezért átdolgoztam.
70 dkg darált marhahús, 1 fej hagyma, 4 gerezd fokhagyma, 4 kisebb sárgarépa, 1 csomag zeller zöld,
fél dl olíva olaj, 2 babér levél, frissen reszelt szerecsen dió, egy fél narancs vékonyan lereszelt héja,
1 nagyobb doboz ( 450 ml ) sűrített paradicsom , 4 dl száraz vörösbor, só, bors.
Tésztához:
12 dkg finomliszt, ugyanennyi durumliszt, fél teáskanál só, 2 egész tojás
Töltelékhez:
10 dkg ricotta (  cottage cheese-t vettem a Spar-ban )  só, bors
Tálaláshoz: parmezán sajt reszelve

Az olíván a hagymát, fokhagymát, nagy lyukú reszelőn lereszelt sárgarépát, az apróra vágott  zeller szárát elkezdtem fonnyasztani majd kb 10 perc elteltével hozzáadtam  a darált húst, a fűszereket majd kb. 1 órán keresztül fedő alatt pároltam együtt. Néha megnéztem , hogy a hús mennyire puha majd a vége felé levettem a fedőt, hogy kis színt is kapjon a ragu. Ráöntöttem a sűrített paradicsomot  és a bort majd rottyantottam rajta kb. 5 percet.
Amíg főtt a ragu  nekiláttunk a tészta elkészítéséhez. A hozzávalókat egy tálba tettük és elkezdtük összedolgozni. Picit száraznak tűnt ezért egy-két evő kanál langyos vízzel segítettünk rajta. 4 gombócra osztottuk és 40 percre fóliába tekerve pihentettük a hűtőben. Kivéve nagyon vékony ( 3 mm) 10 cm széles hosszúkás szalagokat nyújtottam belőle ( nem volt könnyű tartani a formát és itt ajánlanám a tészta nyújtót, akinek van használja !! ) . 5-ször 5 cm-es négyzeteket szabtam belőle derelye vágóval és egy nagy tálcára átraktam pihenni amíg a többi tésztát nyújtogattam. A ricottát összekevertem sóval, borssal,  és apróra vágott bazsalikommal. A kis négyzetek következtek, a közepükre kiskanálnyi tölteléket tettem, a négyzetek széleit  ujjal körbe vizeztem majd ráborítottam egy másik tészta négyzetet amit körben rányomkodtam ujjal , hogy ne follyon ki majd a töltelék. Ezzel a feladattal egy darabig jól elbíbelődtem de a tudat, hogy házilag készül a tészta , kárpótolt:-)
Lobogó, forró sós vízben kifőztem őket. Nagyon hamar feljöttek a víz tetejére szinte 3-4 perc alatt elkészült egy adag tészta. A recept eredetileg azt írta, hogy forgassuk össze a ragut a tésztával de mi külön edényekben tároltuk és úgy tálaltuk ki magunknak a fotókon látható állapotban. Mély tányérban alulra tettem ragut majd 3-4 raviolit rá , újra egy kevéske kis ragu majd jött  a reszelt parmezán és a bazsalikom levélke nem csak díszítésként  mert  nagyon szeretem az ízét.








Erről a receptről is el kell mondjam azt, hogy sokkal egyszerűbb az elkészítése mint gondoltam. Szóval megéri elkészíteni mert isteni finom . A tudat, hogy házilag készített tésztával van még kedvencebbé teszi . Bon appetit :-))

Julie

2012. július 18., szerda

Az élet falun tini szemmel...Avagy nem minden rózsaszín, csak úgy tűnik...

Írtam múltkorában falusivá válásomról, ide kattintva lehet feleleveníteni... Ebben azt meséltem el, hogy a gyerekek is megszokták és megszerették a falut. No mármost tini korú lányom ezt elolvasta, majd kissé "ki is akadt" ! / ki ismeri ezt a jelenséget? tini gyermek kiakadását? :))) / Bár annyira nem volt vészes, az ajtó csapkodásig nem jutott... Megígértette akkor velem, hogy leírhatja, szerinte hogyan történt a költözés, és ő bizony azért annyira nem lett falusi, mint családunk többi tagja.
Így jöjjön most az én tinim...:)

Egyik este anya összehívta a kupaktanácsot. Ekkor már tudtam, hogy ez semmi jót nem jelenthet. Tudtam hogy szeretnének elköltözni, de eddig úgy volt hogy városon belül. Amikor bejelentették, falura költözünk!!! megállt bennem a levegő, hogy lehet az hogy én aki már csecsemőkorom óta városban élek falura költözzek.:( Teljesen kivoltam, nem akartam faluban élni. A települést ahova költöztünk már ismertem, hiszen rokonok élnek ebben a faluban, de akkor csak néha voltam náluk és ez most teljesen más lesz, hiszen az életemet kell élnem itt. Elkezdtünk telkeket nézni, ez kicsit megnyugtatott mert mire egy ház felépül az legalább 1 év és addig is városi maradhatok!:D Találtunk egy telket ami először jónak is tűnt de aztán jöttek a gubancok. Így elindultunk hazafelé, amikor megpillantottunk egy eladó paraszt házat. Anya fel is hívta a kiírt számot és pár nap múlva újra eljöttünk hogy belülről is megnézzük. Beléptünk és mindenki egyből beleszeretett, ez még nekem is tetszett, így hát később meg is vettük és itt lakunk most.:P Fel lett újítva így még szebb mint akkor volt. Mivel a falu nincs messze a várostól maradhattam a régi sulimban, de így vonatoznom kell amit  nagyon nem szeretek.:( Gyakran vagyok bent a városban az unokatesómnál, iskola után szakkörökre járok. A nyár viszont jó, van nagy teraszunk és kertünk ahol nagyon jó kint lenni, ezt városban nehezebb volt megtenni. Én nem tudok teljesen falusi lenni úgy mint a szüleim vagy az öcsém, na ő teljesen beilleszkedett, vannak új barátai, már nem is nagyon emlegeti a régi pajtásokat.  Anyáékra picit még mindíg haragszom, hogy falura költözünk... ;) Ezért én úgy döntöttem, hogy faluban élő városi lány maradok :))


2012. július 17., kedd

Cupcake az ünneplőbe öltöztetett muffin....

Nem tudom, hogy a férfiak is elcsábulnak-e egy-egy színes , cukorkás sütemény láttán de azt tudom, hogy én igen. Elsősorban nekem nem az  ízük  kelti fel a kíváncsiságomat hanem ahogyan fel vannak cicomázva , ami körülveszi magát a sütit : a  papír kapszli amiben csücsül , a máz és a krém színe, a dekorációs cukorkák és ahogyan el vannak helyezve a cukrászdában vagy nálam:-)
Mert hogy ez a manapság oly divatos cupcake régóta izgatta a fantáziámat ezért tegnap nekiláttam elkészíteni.
Semmi nehézség nincs benne mert egy muffin alap recept kell hozzá , színes vaj krém és a kiegészítők , mint cukorkák, és a kertből némi virág a fotózás és a szem gyönyörködtetésére.

Muffin recept:
22 db lett belőle.
15 dkg vaj, majdnem egy bögre cukor, 4 tojás, 1 és 1/4 bögre szitált liszt, 3/4 csomag sütőpor, 1 ek vaníliás cukor . A lágy vajat a cukrot a vaníliás cukrot és a tojásokat simára kevertem. Apránként hozzáadtam a lisztet és a sütőport. A muffin sütő tepsimbe beültettem a papírkákat és mindegyikbe 1 evő kanálnyi tésztát csurgattam. Előmelegített sütőben kb.10 perc alatt megsültek , azért fogvájóval egyszer ellenőriztem a tésztát. Betettem a következő adagot.
Amíg hűltek és sültek a muffinok , nekiálltam a vaj krémhez. Kell hozzá 15 dkg vaj, 25 dkg porcukor, 1 ek víz, élelmiszer színezék. A lágy vajat az átszitált  porcukor felével és az 1 ek vízzel elkevertem csomó mentesre majd a cukor másik felét is hozzátettem és avval is összekevertem.
Elosztottam 2 felé a vaj krémet . Az egyik feléből rózsaszínt kevertem a másikból zöldet.  Mivel nem találtam a hab zsákomat ezért erősebb nylonzacskókba töltöttem majd a kihűlt muffinokra kezdtem nyomni. aztán előszedtem a kincsesládából a mindenféle színes cukorkákat, szívecskéket és nem esett nehezemre díszíteni:-) Jó móka volt , ezt a sütit is kipipálhatom.






És végül azt kellett megállapítsam , hogy :


Julie



2012. július 15., vasárnap

Az esküvői torta...

Két kedves barátunk hétvégén örök hűséget fogadott egymásnak. Ezen jeles alkalomból sütöttem tortát. Ha egy éve valaki azt mondja nekem, hogy esküvői tortát fogok sütni, hát jól kinevetem, vagy legalább is nagyon furán néztem volna rá, hogy "ennek" mi baja??? :)
Arról már írtam, hogy vidékre költözésem előtt nem igazán sütögettem. Csak néha-néha valami gyorsan összedobhatót. Mikor először rájöttem, hogy szeretek sütni, az nagyon furcsa érzés volt. Mintha megnyílt volna előttem egy új világ... Szó mi szó, ebből azt akartam kihozni, hogy szerintem ilyen tortát bárki el tud készíteni, aki érez magában egy kis szeretetet a sütés iránt, és van türelme egy picit elbíbelődni a részletekkel.
Ennél a tortánál a cél az volt, hogy egyszerű legyen, de elegáns. Az alapja csokitorta, a krém is csokis. / Őrület, hogy mennyien imádjuk a csokit:) /
Mivel a tészta abból a töményebb, zamatos fajtából való, két részben sütöttem, hogy szebbek és lazábbak legyenek. Majd a két részt borítottam egymásra, köztük az étcsokis krémmel. Tetejére és az oldalára vajkrém került / vaj, porcukor, kevés étcsoki /, mert a fondant alá mindenképpen kell a vajkrém, ami megfogja az egészet. Ez így egy éjszakát pihent a hűtőszekrényben. Másnap került rá a fondant bevonat. Én mindig egy bevált recepttel dolgozom, ezt kiskuktánál találtam, ide kattintva részletesen olvashattok róla. Ez ment rá a tortára, kb 5 mm-re nyújtottam. A díszítést nem vittem túlzásba most sem. Amióta sütögetek, kaptam ajándékba kinyomókat több formában, de elárulom, hogy a gyerekek gyurma kinyomóját is loptam már el. :) És folyamatosan agyalok azon, mit lehetne még erre a célra használni. Itt most sima egyszerű virágokat készítettem, vizes ecsettel ragasztottam a tortára, majd ezt olvasztott fehércsokival még díszítettem.
A kis tortácskáknál mindenben hasonlóan jártam el, a tészta is ugyanaz volt. Mikor kihűltek, a tetejükből levágtam egy kicsit, erre öntöttem olvasztott csokit vajjal elkeverve. Rá a fondant, a díszítés mint a nagy testvérénél.
Nem is írok többet, beszéljenek helyettem a képek:





















Házasulandók, figyelem!!!

Szeretnénk kipróbálni magunkat esetleg egy emeletes esküvői tortában is. Bár ha nem emeletes, az is jó:). Ezért keresünk egy leendő házaspárt, akik a közeljövőben mondják ki a boldogító igent. Természetesen ez nem egy pénzgyűjtő reklám, a tortát díjmentesen készítenénk el, ajándékként...
Olyan pár jelentkezését várjuk, akik nem 300 fős lakodalmat terveztek, valamint vannak olyan bátrak, hogy ránk merik bízni a tortájukat..... / Még nem rontottunk el tortát. Ha ez megnyugtató:)) /
A szállítást Budapesttől a leendő párnak kellene megoldania.
A falusilibak@gmail.com címre várjuk a jelentkezést. Ha esetlegesen több pár is jelezné érdeklődését, igazságosan sorsolunk. Július 22-ig várjuk a jelentkezést.

Julia

2012. július 12., csütörtök

Ócskából csoda...

No, szedjétek elő a sufniból a rég elfeledett kredencet, hívjátok fel nagyit, hogy megvan-e még az ősrégi tálalója, vagy keresgéljetek a padláson, hátha van valami régi kincs. Ha más forrás nem működik, nézelődjetek a vaterán. Mi ezt tettük, 15 ezer ft-ért találtunk jó állapotú, nem szuvas, nem penészes, de átfestendő kredencet. A miénk még fél úton van a tervezett végleges állapotig, az utolsó festés és antikolás van hátra. A terasz munkálatai háttérbe szorították, ezért így állítottuk be az előszobába, és várja a sorát...


Viszont, hogy addig se maradjatok munka nélkül, kedves barátnőnk, Hajni egy nagyon hasonló régi kredencet újított fel a közelmúltban. Szerencsénkre végig dokumentálta a folyamatot, és volt olyan kedves, hogy pár sorban össze is foglalta, hogyan készítette. Hajniról annyit árulhatok el, hogy Hollandiában él, ott találta meg a szerelmet és a boldogságot.:) Írását dőlt betűvel emeljük ki.
No, akkor lássuk, hogyan is kell felújítani egy ilyen régi bútordarabot. Elkészülni, vigyázz, kész, rajt!


Apu megmentett a szomszédból egy régi konyhakredencet. Koszosat, szuvasat, kopottat, csámpásat, arról nem is beszélve, hogy pár helyen el is volt rohadva. Egyszerűen nem hagyhatta, hogy ez a sármos ócskaság, tele múlttal, csak úgy az utcára kerüljön. Pár évet állt a sufniban, amikor rátaláltam és áthoztam a nyaralónkba... Itt is állt pár évet, addig amíg friss lakás tulajdonosok nem lettünk egy nagyvárosban. Sok terv,kisebb pénztárca és egyedi elképzelés után úgy döntöttünk, ha valaki már megcsinálta 100 évvel ezelőtt akkor inkább vesszük a fáradtságot és felújítjuk, minthogy tűzre dobnánk...Vehettünk volna már megint valamit a “mikeaban” vagy ne adj isten a holland bútor boltban, de mivel a lakásunkat egyedire terveztük, ez a választás kétségkívül nem a mi stílusunk volt. Így utólag nagyon megérte a beleszentelt hétvégéket, estéket, délutánokat mivel igazán formás része lett a nappali-ebédlő résznek.
Először csináltam egy moodboard-ot, hogy milyen stílusú, színű legyen. Ezeket az interneten talált képekből állítottam össze mint isnpiracio...



Kedvesemmel átnéztük a lehetőségeket, mert nekem ötletem az van rengeteg ,de logikus gondolkodás és kivitelezés inkább a párom erőssége, így megegyeztünk az alsó képhez hasonló stílusban.



Szétkaptuk a szekrényt, beszámoztuk a léceket, csiszoló géppel átmentünk minden egyes darabon amíg majdnem sima felületet kaptunk. Vettünk “fa-szu” ellenes szert és bepácoltuk a fa darabokat, ami nem igazán egészséges anyagból van, ezért nagyon csini szájvédőt használtunk a folyamatban. Megragasztottuk a megrepedt részeket faragasztóval és rácsippentettünk pár kézisatut néhány órára, hogy erősebb legyen.



 
Eltávolítottuk a régi fogantyúkat, zsanérokat, csuklós pántokat, és kicseréltük újakra.




Kipótoltuk az eltörött darabokat. Ez totál frankeistein munka volt, ha netán egy asztalos olvassa a blogot, most tuti égnek áll a haja... A kitört rész közé beillesztettünk egy fadarabot  és faragsztóval kitoldottuk egy síkba... Ez nem egyszerű faragasztó, hanem olyan ami annyira erősen dermed meg, hogy lehet bele fúrni is. Hozzácsiszoltunk és lefestettük…



A festést eredetileg kékre terveztük ,de amikor lecsiszoltuk a kredencet a zöld és a vajszinű réteg színkavalkádja nagyon tetszett... Egy kicsit erős volt a színárnyalat, így enyítettünk rajta. Lefestettük zöldre, arra pedig  száradás után vajszint vittünk fel...

Mikor megszáradt lecsiszoltuk papírral, viszont nem csak a sarkokat, hanem a sík területeket is...Őszintén mondva a végeredmény nem tetszett... Nagyon hasonlított egy kommandós csapat kinézetéhez...Úgy döntöttem, lefestem még egyszer vajszinűre, a sarkokat még pluszban zöld festékkel is bemázoltam. Ezután már csak a sarkokat csiszoltam meg... A hatás egy kicsit a márványhoz hasonló lett.



A hátsó részt visszahelyeztük, a két részt rögzitettük egy csavarral  biztonságból,ha netán valaki nekidől a szekrénynek ne boruljon rá. Az Alsó részen a lábak elrohadtak, azért volt csámpás szegény. Ide belülről helyeztünk be két fatuskót és egy szintre hoztuk egy köztes deszkával az eslő lábakkal.


 

És a végredmény:






Lehet csodálni, szerintünk szuperszép lett! Reméljük kedvet kaptatok, úgyhogy indulhat a munka!
Ha valakit megszállt az ihlet, és nekiugrik egy felújításnak, írja meg nekünk legyen olyan kedves, be is mutatjuk itt szívesen!
Aki még gondolkodik a munkán, vagy csak nézegetné, hogyan dolgoznak mások, keressen minket a facebookon is, ide kattintva. És nem utolsó sorban köszönjük Hajninak, hogy megosztotta velünk eme sorokat és képeket!

Hajni, Julie és Julia


Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...