Kedvelem az ilyen volt, ilyen lett képeket nézegetni. Valami ilyesmit szerettem volna a terasszal is bemutatni. Bár az ilyen volt állapot már a munkamenet alatt készült. Itt már kitakarítottuk a kertet. Mindenhol kezelhetetlenül összevissza burjánzó bokrok és növények voltak. Vagyis dzsumbuj... / ezt a szót azt hiszem most írtam le életemben először:) /
Tehát a dzsumbujt kiszedtük, kiástuk, lefedtük geotextillel a leendő terasz alatti részt
/ez az anyag nem engedi át a gazt / majd az egészet kulé kaviccsal szórtuk be. Ez az állapot látható itt, plusz a lebetonozott tartóoszlopok.
2 hónapja |
Majd elkészült a tartószerkezet. Azután a legnagyobb, legidőigényesebb munka, a -darabonként kb 40kg-os- tölgyfa deszkák egymáshoz illesztése, szabása, csiszolása. Az én kedvesem amúgy is szereti a szép munkát, na ezzel elbabrált vagy 1 hónapig...
Amikor végre-valahára elkészült lerakta, lefúrta, összegyalulta, mert nem ám egyforma vastagságúak a deszkák!
Utána jött a csiszolás, amivel kezdtem a bejegyzést.
Itt frissen kezelve. Szép egyenletes lett a színe, mire megszáradt:) |
Még pár nap, és kész a másik fele is:). Bár annyira koszos lett a fal a munkálatok miatt, hogy meszelnünk is kell. Plusz a korlátot is át kéne festeni még egyszer... no és a kerthez még hozzá sem nyúltunk...
Mikor vidékre költöztünk mindenki mondta, hogy a ház körüli munkának sosincs vége. Én akkor lakásban élve ezt nem hittem el, és nem éreztem át.
Most már tudom, miről beszéltek más -házban élő- emberek........
Julia