2012. október 26., péntek

Gyermekkorom kedvenc vacsorája

Múltkor Anyukáméknál voltunk a gyerekekkel és nosztalgiáztunk a kedvenc ételeinkről. Felelevenítettük , hogy mik voltak a favoritok.

Imádtam Anyu grill csirkéjét, a rántott husiját aminek a szélét csipkedtem, törtem le belőle mert nem bírtam kivárni míg leülünk az asztalhoz, ez a szokásom azóta is megmaradt és a gyerkőceim ugyanúgy tördelik a már kisült hús szélét mint én.....
Az Anyukám és Apukám húslevese a mai napig a kedvencem , egyszerűen nem tudom azt az íz világot ami az ő levesükben van én is visszaadni. Finom az enyém is DE nem olyan.
Vacsira  és reggelire annyira szerettem a bundás kenyeret teával. És nem ám villával ettem a kenyeret , hogy ne legyen olajos a kezem hanem kézzel és ittam hozzá a finom teát, persze a pohár majd ki csúszott a kezemből:-)
Olyan jó ezekre emlékezni!!

Másik nagy kedvencem volt a krumpli nudli receptjén alapuló finomság. Nálam nincs neve ( biztosan van  pedig ) ha tudjátok , írjátok meg.
Megcsináltam a gyerekeknek és falták ugyanúgy gyümölcs teával mint anno mi a tesómmal.

Ő az:
Formázás után sütés előtt


Megsült " pogácsák "

50 dkg burgonya, 20 dkg darás liszt,( rétes liszt ), 1 tojás, 1 kávés kanál zsír vagy vaj, só.
Megfőztem a  burgonyát héjában, pár percig lefedve gőzben állni hagytam. Amikor már hozzá tudtam  nyúlni úgy, hogy nem égett meg a kezem akkor áttörtem. Hozzáadtam a tojást a kanál zsírt, sót, lisztet és sem kemény sem lágy tésztát gyúrtam belőle.
Lisztezett alátéten kisujjnyi vastagságnál kicsit laposabbra nyújtottam és formázóval ( amivel a mézes sütit és a linzert szoktuk ) kiszaggattam a tésztát.
Olajat hevítettem, jó melegnek kell lennie és kisütöttem őket , mindkét oldalukat megsütve. Elég hamar elkészül figyelni kell ne égjen meg hanem szép aranybarna színű legyen.

Nagyon finom volt, teával ittuk és eszembe jutott milyen jó is volt gyerkőcnek lenni!!

Egyébként főzelékhez feltétként is használható vagy fokhagymás tejfölbe mártogatva , vagy egyszerűen nudlinak elkészítve mákkal vagy pirított prézlivel. Ebben az esetben nem szaggatni kell hanem hosszúkásra kinyújtani kézzel a tésztát hogy késsel kis nudlikat tudjatok formázni és nem sütni hanem főzni.

Nektek vannak kedvenc ízeitek, ételeitek amelyekre szívesen emlékeztek és most már saját családotokban is elkészítitek?

Julie

8 megjegyzés:

  1. Aaaa, ezt mi is nagyon szerettük:))))
    Mi nemes egyszerűséggel zsírban sült krumplis pogácsának hívjuk.
    Ugyanúgy vagyok ezzel, mint te a húslevessel. Hiába próbáltam ki itthon, nem ugyanolyan, mint otthon:)

    VálaszTörlés
  2. Ja, és volt, hogy baracklekvárral ettük:)

    VálaszTörlés
  3. Szia. Nalunk ezt zsirban sult krumplipogacsanak hivtak, szogletesre vagva, nagyi fele isteni finom baraklekvarral ettuk. Nekem ugy volt gyermekkorom nagy kedvence :)

    VálaszTörlés
  4. Ez tulajdonképpen a krumpliperec, krumplilángos, karimankó receptje. Gyerekkorom óta imááádom! És ezzel a virágos szaggatóval... zabálnivaló! Hogy ez nekem miért nem jutott még eszembe?! :)

    VálaszTörlés
  5. Nekem is az egyik kedvencem!!! Nagyi csinált ilyet. Nálunk sósfánk néven futott, de azt hiszem krumplis fánknak is szokták:-)))

    VálaszTörlés
  6. Az anyuféle húsleves, rántott husi szerintem sok családnak kis hazánkban a gyermekkort idézi, és én sem tudom úúúúgy elkészíteni mint Anyu, aki mostmár Mama (a gyerkőceim nem is tudták elképzelni, hogy volt Anyu is, mert Ő MAMA)persze továbbra is készíti vasárnaponként, jó belegondolni, hogy a gyermekeim is pont így fognak visszagondolni rá:) A krumplislángos és nálunk a vaníliás kifli volt a nagy sláger. De szép is volt:)Andi

    VálaszTörlés
  7. Óóó, mennyit ettünk mi is! Porcukorral, krumplis pacsni néven. Köszönöm a receptet, régóta gondoltam rá, hogy rekonstruálni kellene!

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...