Ismét gugli, fondant beír, és keresgéltem. Találtam is többfélét, de kiválasztottam, amit sokan dicsértek, és uccu neki, kipróbáltam. Sütöttem szép kerek piskótát, megtöltöttem, a külsejére vajkrém került, hogy legyen mihez tapadnia a fondant bevonatnak. Majd jött a fondant. Addig nem is tudtam, hogy ez micsoda. Persze hallottam már a kifejezést, de kevertem a marcipánnal talán... vagy már nem is tudom.
Szóval a fondant / mármint az én kedvencem, mert készíthető máshogyan is, de ezt majd máskor/ alapja
a porcukor. Mint kiderült, nem mindegy melyik. Ha durvább szemcséjű, akkor töredezik, és nem lehet rárakni a tortára. Én kipróbáltam több félét, de csak egyetlenegy vált be, ami az egyik nagy áruházban található. Nem reklámozunk multikat, de megírom üzenetben, ha valakit érdekel.
A porcukrot kell keverni mézzel, zselatinnak, kevés olvasztott vajjal, pici vízzel, majd gyúrni, nyújtani.
/ azért nem írok most pontos receptet, mert jövő héten ha lesz időnk, készítünk egyet, fázis fotókkal bemutatva. /
Az első próbálkozás nem is tűnt olyan nehéznek, így kedvet kaptam.
Ez volt az első |
az első rózsák |
Családban, szűkebb baráti körben jeleztem, ha valakinek szülinapja van, ne rendeljen tortát, szívesen megsütöm. Mivel jó nagy a család, készült már sokféle torta. A gyerekek mindenféle mesefigurát kérnek, az mókás. A piros pókember elkészítése után napokig piros volt a tenyerem az étel festéktől. :)
Úgyhogy azóta tart a tortaszerelem. Jó vele bíbelődni, megtervezni, készíteni, és olyan jó, mikor boldog, aki kapja! De tényleg... Még nagyon gyerekcipőben járok, és rettenetesen szeretnék elmenni egy IGAZI torta díszítő tanfolyamra, remélem össze is jön egyszer hamarosan... / ezen utóbbi mondatot erősen kiemelném drágámnak szeretettel:))) /
Bár amíg rájöttem, hogy melyik porcukor a jó, volt egy alkalom, mikor már ötödszörre sem tudtam rárakni a kinyújtott masszát a tortára, na akkor hisztiztem. A férjem azt mondaná, finoman fogalmazok... Volt massza asztalra csapkodása, miközben mérgesen be akartam perelni az összes cukorgyárat. De ezen eset után mélyen magamba szálltam, és arra gondoltam, hogy ezt végül is azért csinálom, mert szeretem... Azóta kedves és bájos vagyok torta készítésnél, legfeljebb halkan felszisszenek, ha nem megy elsőre.
Terveim szerint, most hogy már van blogunk, a jövőbeni tortákat folyamatosan felrakom, hogyan készülnek.
Előszedtem pár képet az eddigiekről:
Pöttyös Panni. Kopenka ihlette... |
ez egy családi esküvőre készült |
a már említett pókember torta... |
erről sajnos jobb kép nincs, de ez nagy sikert aratott a 10 éves focista fiúk között |
pillangó alakú pillangótorta |
Barátnőm apukájának szülinapi tortája, ez emeletes volt |
ez egy nagyon finom sportszeletkrémes csokitorta volt... |
ugyan ez sem fondantbevonatos, de szerettük... |
spongyabob, barátnőm fiának. eredetileg kék a szeme, de nem volt itthon kék étel festék |
Ezek nagyon szép torták! A cukrászdákban nem kapni ilyet. Gratula!
VálaszTörlésEzek nagyon szép kis torták ám! :)
VálaszTörlésKöszönöm szépen!:)
VálaszTörlés