Ceruzatartó a falon

Kezdődik az iskola!!! Megelőzendő a kismillió " Anya, hol van a ceruzám / radírom / hegyezőm? " kérdést, a falhoz fixáltuk a ceruza és egyéb iskolaszerek tartóját. Hátha így nem tűnnek el...Hátha...:)

Ezt az egyszerű, de mégis mutatós tárolót Ti is könnyen elkészíthetitek. 3 db konzervdoboz kell hozzá, ezeket öltöztettem be színes-mintás textilekbe.



Maga az öltöztetés nem bonyolult, a textilt úgy méreteztem, hogy kicsit több, mint kétszer olyan hosszú legyen, mint a doboz magassága, szélességében pedig kb 1-1.5 cm-el legyen nagyobb a doboz kerületénél.
Ragasztópisztollyal ragasztottam az anyagot a dobozhoz, az alábbi képsorok szerint. Nem az egész felületet ragasztottam, csak csíkokban, de nagyon jól odafixálta a textilt. Az aljára, hogy szebb legyen, a ragasztás után még egy kis kört illesztettem.

A felhelyezés úgy történt, hogy egy kb 5x30 cm-es fa lécet akril festékkel 2x átfestettem, majd száradás után 2 helyen felfúrtuk a falra.
Erre ragasztottuk ugyancsak pisztollyal a dobozokat. Ezek nem fognak nagy súlyt cipelni, de ha valaki más célra készíti, érdemes a dobozokat is odafúrni / szögelni / a fához.
Pontos illesztéshez a szakácskönyveket hívtuk segítségül.:)

Összességében tényleg nem nagy munkával egy nagyon jópofa tároló készült. Nekünk annyira megtetszett, hogy azon gondolkodunk, más célra is készítenénk hasonló szépségeket. Például zsebkendők tárolására, evőeszközöknek, stb...

Julia

Mikor nekem sütnek...

Sokan kérdeztétek, hogy 3 gyerkőc mellett hogyan tudok időt szakítani a blogra. Hát úgy, hogy sokszor a srácokkal együtt sütünk, barkácsolunk. Így nagy boldogság nekem látni, hogy ragad rájuk a dolog, egyre jobban szeretnek a konyhában sündörögni, vagy éppen festegetni.
Egyik nap arra kértek, hogy tartsam távol magam a konyhától... Persze sejtettem, hogy készül valami, és néha kukucskáltam is...Nagyon jó volt látni, ahogy a testvérek együtt sütnek, cukormasszát formáznak nagy egyetértésben. /Ami nálunk azért nem mindig van.../
A meglepetés csokis muffin volt, amiket szépen feldíszítettek. Szívemnek legkedvesebbek mégis az anya feliratú sütik voltak. :)

Julia

Neked van hobbid?

Mindig is utáltam azt a kérdést, hogy " Mi a hobbid? " Egész egyszerűen azért, mert nekem sosem volt. Több kis embergyerek nevelése, és munka között örültem, ha nézhetek ki a fejemből csendben. Ez hobbi?

Közben mindig is irigyeltem azokat, akiknek van. Mikor a " hobbi " már inkább rajongás, vagy megszállottság. Vagy nevezzük bárminek. Valami, amire nem sajnálnak emberek időt, pénzt, türelmet. Valami, amiről szeretettel a hangjukban, szenvedéllyel a szemükben mesélnek...

 Pedig én is sokáig úgy kerestem. De ez sajnos nem egy olyan dolog, hogy na most leülök, és kigondolom miért fogok rajongani. Sok minden tetszett nekem is, de nem jött el eddig az a VALAMI...

Majd vidéki lettem, sok minden lenyugodott és lecsendesedett körülöttem. És akkor egyszer csak megjött a VALAMI. Olyan helyről, ahonnan sosem vártam. A konyhából... Először csak egy tortát akartam megsütni. Aztán még több tortát. Már nem csak magunknak, hanem a családnak, barátoknak is. Furán éreztem magam, mikor néha egy-egy torta átadása után azt mondták, erre születtem. Dehogy születtem erre, csak szeretek sütni! Hát ezért tanultam ennyit, hogy erre szülessek? Hát ezért...

Lassan kezdtem el rájönni, hogy tényleg ez az, amit imádok. Képes vagyok 40 fokban is sütni, családom boldogságára, csak azért, mert ki kell próbálnom valami újat.

Este, mikor már halál fáradt vagyok, bújom a netet, és ötleteket keresek. De igazán akkor éreztem először, hogy ez már a VALAMI, mikor nemrég azt kaptam kedvesemtől szülinapomra, hogy elvitt egy cukrászkellékeket árusító üzletbe. Olyan volt, mint a '80-as években, mikor kisgyerekként először jutottam ki Bécsbe, és tátott szájjal bámultam az üzleteket. Szavakban ezt nehéz elmondani. Mint egy csodaboltban, ahol már-már mesebeli dolgokat árulnak. Mindent megvettem volna, alig tudtam kiválasztani azokat az alap darabokat, amikre most a kezdeteknél mindenképpen szükségem van. Legalább mostantól nekem nem lesz nehéz karácsonyi ajándékot választani...:)

Mikor minap sütöttem egy egyszerűbb sütit, a drágám megkóstolva azt mondta, hogy "ez sokkal finomabb, mint a macaron, pedig azzal  bíbelődsz vagy fél napot..."

Akkor csak álltam, és rájöttem, hogy ez már biztos! Itt van! Időt, pénzt, türelmet nem sajnálva megszállott lettem! Végre! Nem kerestem, és  nem is gondoltam volna soha, hogy a sütés hozza meg ezt a várva várt "hobbit".

De iszonyatosan jó érzés! Imádom, mikor kigondolok egy tortát, és sikerül megsütni. A színátmenetes tortát például mikor kitaláltam, alig vártam, hogy megsüthessem végre. Számoltam a napokat, mint egy kisgyerek. Azon kaptam magam, hogy én, az állítólagos "felnőtt", azzal nyaggatom a lányomat, hozzuk előbbre a szülinapját...:)) Megszállott vagyok? IGEN! De imádok megszállott lenni! Szeretek szépet alkotni, és utána látni, hogy boldog, akinek készült. Kis dolog az életben egy torta? Lehet... De mégis valami pluszt hoz egy napba. Főleg, ha az születésnap, vagy esküvő.

Már alig várom, hogy megsüthessem a kisorsolt szerencsés pár/ok/ esküvői tortáját. Megterveztem, lerajzoltam, próbasütöttem, ugyanazzal a rajongással, amivel minden tortát készítek.

Most már bárki megkérdezheti, mi a hobbim, boldogan válaszolok! No, és Nektek van hobbitok?

Julia

Karamellizált szilvatorta

Itt a szilva idény! Ezen alkalomból mutatunk nektek egy nagyon egyszerű, és iszonyat finom szilvatortát.

No, vágjunk is bele! Az első lépés, hogy 130 g kristálycukrot összekeverünk 130 g barna cukorral. Ezt a cukros keveréket összekeverés után kettémérjük két egyenlő részre, így kapunk két rész kevert cukrot.
Kb 700 g szilvát megmostam, megtörölgettem, kettészedtem, kimagoztam. A cukor egyik felét 4 evőkanál vajjal felforrósítottam, óvatosan kevergetve közben. Mikor már forrt kb 2 percig, akkor lekapcsoltam, és belehempergettem a szilvákat.
Ezeket a cukros szilvákat szépen sorban elhelyeztem egy kapcsos formában. /Nekem ez 26 cm-es./
Ez egy felfordított torta, tehát tálalásnál az alja lesz felül, ezért jó, ha megpróbáljuk szép sorba rendezni a szilvákat. Minden olvadt cukrot öntsünk rá, ez képezi sütés után az iszonyat finom karamell réteget.

A tésztához 130 g vajat habosra kevertem a cukorkeverék másik felével. Darabonként hozzáadtam 2 egész tojást, majd 1 dl tejet.
Kimértem 200 g lisztet, elkevertem benne 1 sütőport, ezt hozzákevertem a vajas-cukros keverékhez.
Az egészet gyorsan, sima masszává dolgoztam, és leöntöttem vele a szilvákat.
Előmelegített sütőben , 180 fokon sütöttem 45 percig. Érdemes egy sütőlapra tenni a formát, ha esetleg a karamellizált cukor lecsurog. Én először nem tettem, hát le is csurgott kicsit, kellett szellőztetni rendesen! :)
Kb negyed órát hagytam hűlni, és még melegen lekapcsoltam a sütőformát, majd felfordítva lehúztam a tetejéről is. Picit még meleg ilyenkor, de szépen le lehet szedni róla.
A cukor rá karamellizálódik a tetejére és az oldalára...hmmmmmm... Rettenetesen finom!

A karamelles szilvás réteg a tetején...

És az oldalán...

Julia

A macaron őrület...

Hát, minket is elkapott a macaron láz...A macaron őrület fokai szerintünk a következők:
Mikor először hallod, fogalmad sincs mi az, és nem is érted miért a nagy felhajtás körülötte.
Majd látsz képeket színes "habcsókokról", ha szerencsésebb vagy meg is kóstolod, és elkezd valami zakatolni az agyadban.
Addig zakatol az a valami, míg meggyőz, hogy neked is meg kell sütnöd.
Elhatározod, beszerzed ami kell, és megsütöd. És legtöbbször nem sikerül. De ekkor már magával ragadott, és csakazértis megpróbálod még egyszer, és még egyszer... Aztán minden ide vonatkozó szakirodalom elolvasása után, egyszer csak sikerül! Azon kapod magad, hogy imádod, kikapcsol a sütése, meg akarod sütni több színben, több ízben. És tessék, megszállott lettél.....

Ezekkel már elégedettek voltunk

Hát, mi itt tartunk most. Igazából tanácsokat osztogatni nem szeretnénk, mert mi sem vagyunk profik. Azt mutatnánk meg nektek, hogy mi hogyan csináljuk, mit csináltunk rosszul, mikor hol rontottuk el, és hogyan készült el végül a számunkra tökéletes. Reméljük ezzel tudunk segíteni azoknak, akik még az első fázisban vannak.:)
Nekünk szerencsére barátnőnk személyében volt segítségünk, akinek már sikerült megsütni. Ezúton is köszönjük Krisztinek a segítséget és a receptet!
Amire mindenképpen szükség van, az egy digitális mérleg. E nélkül nehéz, legalábbis nekünk nem sikerült, mert nagyon pontosan kell mérni.
A hozzávalók:
200 g porcukor / átszitált/
200 g mandula
2x75 g tojásfehérje /kb 5 darab /
200 g kristálycukor
65 ml víz
ételfesték
Mi egész mandulát vettünk, a porcukorral turmixgépben megőröltük, / jobb a kávédaráló, de nekünk nincsen sajnos / és kislyukú szitán átszitáltuk. Ezt a sütés előtt egy nappal megtettük, hogy száradjon. A második adagnál aznap őröltünk, és nem tapasztaltunk különbséget. /Első sütésnél csak olyat kaptunk, amin rajta volt a vékony barna hártyája. Azzal is jó, a végeredményben pici apró pöttyök lettek. De így sem veszít semmit az esztétikai értékéből szerintünk./
Ehhez hozzákevertük kézzel a pontosan kimért 75 g tojásfehérjét. Akkor most egy picit a tojásfehérjéről. Sütés előtt 3 nappal betettük a hűtőbe, alufóliát tettünk rá, amit pár helyen kiszúrtuk. Sütés előtti este kivettük, levettük a fóliát, és úgy pihent másnapig a konyhapulton. Ilyen eljárással készült darabok tökéletesek lettek. Kíváncsiak voltunk, mi lesz, ha nem pihentetett fehérjéből készül, tehát sütöttünk úgy is. Itt látható a különbség:

  3 napig pihentetett tojásfehérjéből,             aznap feltört tojásfehérjéből

Tehát a porcukros mandulát összekevertük a 75 g tojásfehérjével, ebből lett egy marcipán állagú massza.
Következő fázisként 200 g kristálycukrot fel kell forralni 65 ml vízzel. / mi a baba cumisüvegével mértük ki /
No, és itt van a másik fontos pont, ahol el lehet csúszni. Ennek a cukorszirupnak 121 fokosnak kell lennie, akkor lehet hozzákeverni a felvert tojásfehérjéhez. Ha van húsmérőd, azzal tudod mérni, ha nincs, akkor addig kell főzni, amíg teljesen el nem oldódik a cukor, és ha beledugsz egy villát ,majd felemelve ágaival lefelé azt látod, hogy apró szálat húz a villán a lecsorgó cukor, na akkor jó.
Ezt a cukormasszát kell még így forrón, iziben hozzákeverni a másik pontosan kimért 75 g tojásfehérje adaghoz, amit előzetesen keményre felvertünk robotgéppel. Az így kapott masszát addig kell verni tovább, amíg kihűl, és jó kemény lesz. Por színezővel ezzel a fázisban színeztünk. Ha folyékonnyal dolgoztok, a vízhez kell keverni úgy, hogy 65 ml legyen összesen.

A tojásfehérjés, színezett cukormassza

Ha ez kész, a mandulamasszához adtuk adagonként. Körkörös mozdulatokkal, szilikon lapáttal kevertük egyneműre. Ezzel kész a massza, lehet egy nagy levegőt venni. :)
Tapasztalat, hogy legszebbek akkor lesznek a macaronok, ha habzsákba töltve pihentettük a masszát kb 2 órát. Ezt nem olvastuk sehol, nekünk így vált be. De nézzétek meg a különbséget:

Felső sorban a nem pihentetett, alul a 2 órát habzsákban eltöltött
darabok

A pihentetés után tefal tapadásmentes tepsire nyomtuk ki nyomózsákkal, kb 2-3 cm-es halmokat képezve.

Ha nincs ilyen tepsitek, szilikonos sütőpapírt kell tenni alájuk.
És ismét pihi. Kb 50 percet. Úgy láttuk, ez is egy fontos mozzanat, mert akkor jó, ha " megbőrösödik" a halmocskák teteje. Ami azt jelenti, hogyha finoman hozzá érsz az ujjaddal, már nem ragad. Mikor nem vártuk ezt ki, megrepedt a tetejük, és nem lett talpuk.
Mikor letelt az idő, "bőre" is képződött, mehet a sütőbe. Hát itt is játszottunk, ki kell tapasztalni a sütőt, mert mindegyik más. Nekünk ami bevált: 150 fokos, előmelegített, NEM légkeveréses sütés kb 14-15 percig.
Akkor jó, amikor szépen feljöttek, és "talpacskáik is lettek.

Bekukucskáltunk a sütőbe, hogy megmutassuk, milyen mikor elindulnak
felfelé...

Azóta megsütöttük többször ezzel a technikával, és minden alkalommal sikerült. Ne keseredjetek el, ha elsőre nem megy, nekünk is sokadik alkalomra jött össze.
A krémeket most nem részletezném, így is hosszúra nyúlt ez a bejegyzés, úgyhogy folyt. köv. :)
Addig pár szépséges kép még a legutóbbi sütésből:

Julie, Julia,  és Krisztina

Papírvirág

Ezzel még adós voltam, a szülinapi bulin készült papírvirágok elkészítésének menetét mutatom ma meg. Egy kedves olvasónk hétvégén készül egy esküvőt ilyennel dekorálni, hozzáteszem a tortát is saját kezűleg készíti, mert kedvet kapott. :) Várjuk ám a képeket!
Ez egy pofon egyszerű dolog, és az elkészítése tényleg gyerekjáték! Olyannyira, hogy ezt a bemutató darabot a lányom készítette. És milyen ügyesen!
Selyempapírt vettem, és kipróbáltuk, igazán szépen a 12 réteg mutatott. Tehát egyenlő téglalapra vágtuk, és 12 réteget tettünk egymásra. Mi nagyobb virágot készítettünk, ehhez kb 20x30 cm-es darabokat vágtunk.
Az első lépés, hogy harmonika szerűen felhajtjuk.
Egy vékony dróttal átkötöttük a közepét.
Kerekre vágtuk a végét, így nekünk jobban tetszik. Ez egy picit nehezebb, mert jó vastag a papír. Mi a felfüggesztést is itt oldottuk meg egy cérnával, mert utólag macerásabb rátenni.

És jöhet a hajtogatás! Ez gyerekkoromra emlékeztetett, akkor csináltunk ilyesmit papírzsebkendőből.
Szépen egyenként ki kell hajtogatni a papírt.

Egyszerű, szép, gyors, nem macerás, kell ennél több?

Sokan kérdeztétek, hogy a macaron receptjét felrakjuk-e. Persze, hogy felrakjuk, azért is készítettük el többféleképpen, hogy megtaláljuk a legjobbat! Megmutatjuk azt is, mi hol rontottuk el...
Harmadik nekifutásra minden sínen volt, és meglett a számunkra tökéletes receptet!
Készül a bejegyzés, pénteken itt a blogon olvasható a macaron titka! Várunk titeket szeretettel pénteken is!

Julia





Kötelező megsütni torta 1

Szedres-fehércsokis sajtkrémtorta

Vannak torták, melyeknek megsütését kötelezővé tennénk... Egész egyszerűen azért, mert boldogságot okoznak. Ha a megsütésük nem is mindenkinek, de az elfogyasztásuk tuti! Bár ez erősen a mi szubjektív véleményünk, de a család és barátok nevében is beszélhetünk. Olyan tortákat fogunk a "kötelező megsütni" sorozatban bemutatni, amik már kiállták nálunk a próbákat, és nagy-nagy kedvencek lettek. Valamint szem előtt tartjuk, hogy mindenki által könnyen megsüthető torták kapjanak itt helyet. Majd megkérjük férjeinket, hogy egy-egy tortát süssenek meg Ők, mert ha nekik megy, mindenkinek megy! :)
Így utólag ebbe a kategóriába sorolnám a kedvenc csokisunkat is. Az is kötelezőőő!
No de most jöjjön a nap sztárja:

Ugye, ugye? Kedvet kaptatok? Így készül:
Sajtkukac honlapján láttam az eredeti receptet, onnan mazsoláztam, és változtattam picit.
Az alapja egy zacskó győri zabfalatok keksz, amit mozsárban összetörtem, és 4 evőkanál vajjal összegyúrtam. a 26 cm-es tortaforma aljába sütőpapírt vágtam, és szétlapítottam benne a vajas kekszet. Előmelegített, 160 fokos sütőbe 15 percre betoltam.

Amíg sült, összekevertem a sajtkrémet.
1 tábla /100g/ fehércsokit mikróban megolvasztottam, hozzákevertem 250 g sajtkrémet, 2 dl tejszínt, 2 tojást, 2 dl natúr joghurtot. Ez nem egy hűde édes krém, ha valaki édesszájúbb, 1-2 evőkanál porcukor mehet bele. Majd habverővel 1 teáskanál étkezési keményítőt elkevertem még benne. Ráöntöttem a meleg kekszre, és visszatoltam a sütőbe még 50 percre. 30 perc után levettem a hőfokot 120-ra.
200 g szedret krumpli nyomóval óvatosan összetörtem, , 2 evőkanál mézzel és egy evőkanál balzsamecettel forrásig főztem. Mikor lekapcsoltam a gázt, belekevertem 2 teáskanál zselatint. Hagytam kihűlni picit, majd nyakon öntöttem vele a tortát.
Jó, ha 1 napig csücsül a hűtőben, igazán finom másnapra lesz.
Mi laposan szeretjük ezt a típusú sajttortát, ha valakinek a magasabb jön be, kisebb formában is lehet sütni.  Rég elfogyott és most, hogy írom, majd meghalok egy szeletért...

" Tartsd az ég felé, és döntsd meg." Kérte a drágám, mikor fotóztuk.
Csoda, hogy nem esett le.:)

Julia

Kertészkedj velünk!

Kertészkedéshez értő kedves személyt keresünk, aki segítene nekünk. Mint már többször említettem, tavaly vásárolt vidéki parasztházunk kertjével még a ház felújítási munkálatai miatt nem igazán volt időnk bíbelődni. Valamint eddig városi emberek lévén nem is értünk hozzá úgy igazából.
Ezért keresünk egy hozzáértő személyt, aki jó tanácsokkal és tapasztalatával tudna nekünk segíteni.
Természetesen a blogon folyamatosan írnánk a kert szépüléséről, így a segítségért cserébe fel tudunk ajánlani egy kis reklámot ilyen módon.
Valamint pluszban szépséges tortákat szülinapra, keresztelőre, bármire, vagy csak úgy. :)
Nem fizikai munkára gondoltunk, azt mi elvégezzük, csak pár jó tanácsra, hogy mit mivel, mikor és miért tegyünk a kertben. Valamint olyan ötletekre, amik nekünk biztosan nem jutnának eszünkbe.
Ha esetleg látsz fantáziát a közös munkában, vagy van ismerősöd, aki kertész, és érdekelhetné, szólj neki!
A falusilibak@gmail.com címre várjuk szeretettel a kedves jövőbeni kertészünk jelentkezését.

A kert jelenlegi állapotára talán az erősen romantikus jelző illene... :)

Julia

Ezt főztük ki mára..

Végre enyhült az idő és vissza is jött a leves iránti vágyunk rögvest....

Már tegnap este kitaláltuk a gyerekekkel mi is rotyogjon ma a fazékban illetve mi süljön mellé a sütőben. Nem szerettünk volna nehéz , gyomrot terhelő párosítást ezért az alábbi variáció mellett döntöttünk nagy-nagy megértésben és összhangban:-)

Kukorica krém leves:
1 fej vöröshagyma apróra vágva, 2-3 doboz konzerv kukorica, 3 teás kanál fűszer paprika, 2-3 dl főző tejszín, só, bors, reszelt sajt. A hagymát olíván üvegesre fonnyasztottam. A kukorica levét leöntöttem , átmostam, leszűrtem. Mikor a hagyma kezd üveges lenni hozzádobtam a kukoricát és kis ideig hagytam őket ismerkedni egymással. Megszórtam a fűszer paprikával ,  sóval, borssal majd alaposan összekavartam. Felengedtem kb. 3-4 dl vízzel és hagytam főni kb. 10 percig fedő alatt.
Elővettem a turmix gépet és 3-4 adagban jól összedolgoztam a kukoricás lét. Mindegyik adagot szűrőn átszűrtem és visszatettem a tűzhelyre majd  hozzáöntöttem a tejszínt és kb. 5 percet hagytam , hogy összerottyanjon. Ellenőriztem , hogy kell -e még bele só és bors .
Volt itthon megkezdett zasckó nachos ( tortilla chips ), azt beletördeltük, sajtot reszeltünk rá , én pedig pici camembert darabkákat kockáztam a tányérom aljára és arra szedtem rá a forró levest ....mennyei volt így nyúlósan, megolvadva a sajt és a leves . Tökéletes  párosítás volt.

 

          

Őszibarackos pite:

 10 dkg margarin, 10 dkg porcukor, 2 tojás, 1 dl joghurt, 12 dkg liszt, fél csomag sütőpor, 1 citrom reszelt  héja, 1 csomag vaníliás cukor, 5-6 db őszibarack. A margarint a por cukorral kikevertem, hozzáadtam a tojásokat és a joghurtot, és a sütőporos citrom héjas vaníliás cukros lisztet. A kedvenc pite formámat kikentem , liszteztem majd a  tésztát elterítettem benne és a meghámozott, szeletelt barackkal kiraktam a tészta tetejét. 180 fokra előmelegített sütőben 20 percig majd levéve a hőfokot 160 fokra készre sütöttem, villával ellenőriztem . A tésztája omlós, könnyű és a barack olyan kellemesen érezhető benne. Nyugodt szívvel ajánlom , gyorsan süssétek meg amíg ilyen finom a barack:-)

       

 Julie

                                                                                                                                                                                                                                                                                            

Hogy ne meszeljünk...

Azzal nyugtatom magam, hogy nem születünk ezermesternek. Arra már nincs mentség, hogy hajlamosak vagyunk csak úgy ukmukfukk belekezdeni a ház körüli munkákba. Így történt ez a ház kimeszelésénél is. Megvettük a kültéri meszet, és indult is a munka. Előtte kijavítgattuk a hibákat, majd portalanítottuk a falat, no legalább ezt megtettük...:) Hozzáteszem, a ház már volt meszelve, kb 2 éve utoljára, tehát nem ez volt az első meszelése.

Majd nyakig belevetettük magunkat a ház kicsinosításába. Kicsit fura volt, hogy miért olyan sűrű a mész állaga, de  gyorsan meg is nyugtattuk magunkat, mert szép volt a felülete. Nagyon jól takart... 

A grafikákat barátnőm, László Zsuzsi készítette, itt bővebben is olvashattok Róla.

Több óra elteltével kiállítottuk családot a ház elé, és együtt csodáltuk munkánk gyümölcsét. Ismered az érzést ugye? Mikor kis kezeddel dolgozol valamin, és elégedetten szemrevételezed, mennyire jól sikerült!

No, ez az elégedettség nekünk kb 10 percig tartott... Mert akkor megláttuk, hogy repedezik munkánk gyümölcse. Először reménykedtünk benne, hogy csak rosszul látunk valamit, de nemsokára már nyilvánvalóvá vált, hogy ezt elszúrtuk, mert az egész mállott lefelé. Én a sírás határán álltam, férjem nyugtatgatott, hogy biztosan lehet tenni valamit. Jött a gugli, de nem találtunk semmi hasznosat, így végső elkeseredésemben átmentem a szomszéd bácsihoz, aki nyugdíjazása előtt festő-mázoló mesterként dolgozott. Igazából el sem kellett mondanom mi történt, Ő már válaszolt:

" Láttam, hogy nem csinálják jól. Meszelés előtt le kellett volna alapozni, és a mész olyan sűrű volt, hogy megállt benne a kanál is. Azt vízzel kellett volna hígítani...Ezt most le kell kaparni mind......."

 Ő látta..:) .Hát, én kedvesen csak megköszöntem a jó tanácsokat...

Hiszem, hogy nevelő célzattal nem szólt, csak azt szerette volna elérni, hogy tanuljunk a saját hibánkból....:)))

Amúgy szomszéd bácsit nagyon kedveljük, mindig nagyon aranyos velünk.

Node túlesve ezen a "megrázkódtatáson", elkezdtük lekaparni a felhordott meszet, majd pihentettük pár hetet a dolgot. Mikor ismét kedvet kaptunk a munkához, nekiálltunk újra.

Mélyalapozóval lealapoztuk az egész falat, majd vízzel jócskán hígított / majdnem tej állagú / mésszel átkentük úgy emlékszem 3x. Azóta több mesterember véleményét kikértük, és megtudtuk, hogy minden 1 évnél régebbi meszelésű falat /főleg kültéren/ le kell alapozni újrameszelés előtt.

Hát, ismét tanultunk valamit. Így utólag már nevetünk ezen az egész történeten, de megfogadtuk, hogy legközelebb csak úgy vágunk bele hasonló munkákba, hogy előtte jól felkészülünk. Persze tuti nem így lesz, tehát biztosan számíthattok még mit hogyan ne tegyünk bejegyzésre...:)

Köszönjük a szépséges illusztrációkat László Zsuzsi barátnőmnek. Az Ő blogját is nyomon követhetitek, ha ide kattintgattok.

Julia

Kenyér házilag.....új szerelem

Olyan jó érzéssel tölt el, hogy ez a 3. hét kis háztartásunk életében, hogy nem veszünk pék árut boltban, pékségben, multiban és a többi helyekről.....
Mert, hogy Apukám és Anyukám már vagy 3-4 éve maguk sütik a kenyerüket. Akkor én miért ne??

Ez a "süsd magad a kenyeret"  dolog is olyan régi vágy nálam, és sokat  is kísérleteztem  vele több- kevesebb sikerrel , DE most megérettem rá , mármint megtaláltam az "igazit".

Megosztom veletek a receptjét:

22,5 dkg teljes kiőrlésű liszt, 22,5 dkg fehér liszt, 7 g szárított élesztő, 1,5-2 teáskanál só, 300 ml langyos víz, 1 icipici nyomásnyi vagy kanálnyi méz, fél teáskanál cukor , aki szereti a magvakat én 10 dkg-os "saláta keverék" néven kapható kis csomagot is hozzákeverek. Ebben van tökmag, fenyő mag, napraforgó mag is.

A száraz hozzávalókat beleöntöm egy tálba és elkeverem a kezemmel. A közepébe kis fészket formázok és a folyékony dolgokat  :először a mézet és fokozatosan a vizet hozzáöntöm és eldolgozom alaposan.

Amiben keleszteni és sütni fogom a kenyeret ( hosszúkás jénai tál ) annak az alját és oldalát kikenem növényi olajjal ( én olívával de megfelel a napraforgó olaj is természetesen ). Továbbá egy akkora folpack átlátszó fóliát is megolajozok amibe belefér a tészta. Lisztezett kézzel átrakom a tésztát a fóliára, befedem vele és a hajtogatott részével lefelé beleteszem az olajozott tálba a kis csomagot. Azért lefelé mert kelesztés után könnyen lehúzható majd a folpack.

Keleget, növöget...

1 órára meleg helyre teszem kelni. Vicces helyeken történt már meg ez nálam : az autó tetején , a sziklakertben, és az autó ülésén is.......jól van na, kísérletezgettem:-))))
Ez idő alatt duplájára dagad a tészta, lehúzom róla a nylont és marad a tálban.
200 fokra előmelegítem a sütőt, légkeverésen.
A tészta tetejét bevagdosom x formákban , megkenem tejjel és rászórok a tetejére egy kis pelyvát ami az átszitált lisztből maradt valamint egy kevéske magot is szórok rá.

200 fokra előmelegítem a sütőt, légkeverésen és középre betolom a tálat.

30-40 perc alatt gyönyörűen megsül, átsül a belseje is. Az utolsó pár percben felül sütésre állítom a tűzhelyemet, hogy szép aranybarna színt kapjon a teteje. Rácson szoktam kihűteni és mondanom sem kell, hogy tömött sorban áll a családom, egy kis kóstolóért.........


 

Olyan hamar elkészül, finom és a miénk!!! Szeretettel ajánlom kipróbálásra.... És akkor még ódákat zenghetnék arról, hogy milyen finom melegen camembert sajttal, olívával nassolni belőle !!!!!

Julie

Új barátunk, a zászlófüzér - most fából

Ugye emlékeztek, hogy készítettünk már textilből? Akkor a libatanács hivatalosan is kimondta -amit addig csak sejteni véltünk :) - , hogy új barátunk lett, a zászlófüzér!!!
Ezért most egy szinttel feljebb léptünk, újdonsült cimboránkat elkészítettük fából. Egy picit időigényesebb, de az eredmény magáért beszél.

Maradék hajópadló volt az alapanyag. Egyenlő, 15 cm-es részeket mértünk le, majd berajzoltuk az egyenlő szárú háromszögeket, amiket dekopírfűrész segítségével vágtunk ki.

Csiszoló papírral az egészet lecsiszoltuk, majd akrilfestékkel helyes kis színekre festettük. 1 réteg nem fedett igazán, 2 réteg ment rá. Száradás után pingáltuk rá a mintákat. Az akril szerencsére nagyon gyorsan szárad...
Hagyhattuk volna úgy is, de nekünk jobban bejön a picit kopottabb stílus, így csiszoló papírral finoman átmentünk még az egészen.

Az illesztésnél törtük kicsit az agyunkat, de lesétálva a barkácsboltba gyorsan megszületett a nyertes megoldás! Pici u szögeket ütöttünk a tetejükre, azzal fogtuk oda a kék madzagot.
Nekünk tetszett nagyon a textil is, de ebbe a fa változatba most beleszerelmesedtünk! Rengetegféle csodaszép színű akrilfestéket kapni a hobbi boltokban, úgyhogy semmi sem szabhat határt a képzeletnek!

És most jön a JÓ HÍR! Ezt a példányt, amit készítettünk, meg lehet nyerni! A Vidéki Otthon Magazinbloggal indítjuk közösen a játékot, részletekért kattintsatok ide!
Reméljük a nyertes nagyon fogja szeretni a mi kis pajtásunkat!:)

Julie & Julia

Színátmenetes torta

Elég jól megmozgatott benneteket ez a kérdés, hogy mit szeretnétek részletesen látni a szülinapi bejegyzésből. Máskor is tartunk ilyen kérdezz-felelekes mókát. Jó?
Legtöbb szavazatot a torta kapta, ezért most ezzel kezdjük, ígérem a többi is /cupcake, dekoráció / sorra kerül...
Ez a színátmenetes torta picit időigényesebb, mint egy átlagos, de én mondom, aki 3 gyerek mellett csináltam múlt héten, hogy megéri!!!

A tésztát egy angol oldalon találtam még régebben, ez a cupcake-ek tésztája is, nagyon finom. Bögrében van mérve, és én még sohasem számoltam át dekára, ezért így adom meg a hozzávalókat. Nem elhanyagolandó információ, hogy a bögre 3 decis.
Egy tálba beleöntöttem 2 és fél bögre finomlisztet, 2 teáskanál sütőport, 1 teáskanál szódabikarbónát, fél teáskanál sót.
Egy másik tálba 4 egész tojást elkezdtem felverni robotgéppel, majd hozzáadtam másfél bögre cukrot. Ezt is vertem kb 2 percig, majd folyamatosan kevergetve ment hozzá 1 bögre olaj, és 1 bögre tej. / Nomármost a tejbe pár perccel a felhasználás előtt 1 citrom levét kell belenyomni. Ne ijedjetek meg, összetúrósodik, ez így a jó.../ Ezt így együtt picit még vertem , majd jöhet hozzá a lisztes keverék folyamatosan, kisebb adagonként elkeverve. Ha van otthon vanília aroma, egy pici mehet bele. Attól még finomabb...
A tészta kész is. ennél a tortánál 5 lapot sütöttem ebből az adagból, a forma átmérője 16 cm. Próbáltam 5 egyenlő adagra osztani a tésztát. Piros ételfestékkel színeztem. Por állagúval, csak nagyon picike kellett bele. A legsötétebbel kezdtem, majd egyre kevesebbet tettem hozzá,hogy haloványabb legyen. Így darabonként kb 12-14 percig sültek.
A krém vajas sajtkrém. Egyenlő arányban kell bele vaj / NEM MARGARIN! / és sajtkrém. A philadelphia sajtkrém jó, de amilyet éppen kaptok. Ez a torta a külső díszítés miatt jó sok vajat megevett, kb 350 g ment bele, és ugyanennyi sajtkrém. Először a vajat keverem géppel, majd folyamatos keverés közben adom hozzá a sajtkrémet. Végül 300 g porcukrot. Ezzel kentem meg a belsejét is, majd a külsejére is egy vékony rétegben, hogy egyenletesebb legyen. A maradékot 3 részre osztottam, / az egyik picit több, ez megy a tetejére / és ezt is piros ételszínezékkel színeztem. A legsötétebb ment legalulra, és így tovább.
Hideg tortára kezdjük el kinyomni  a rózsákat, a krém is legyen hűvös, különben nagyon gyorsan olvad, és nem lesz szépen formázható. Hozzáteszem, ezt még én is csak most tanulom, nem lett tökéletes...
Szombaton, mikor csináltam, nagyon meleg volt, a szintek közben is vissza kellett tennem a krémet a hűtőbe, mert nagyon olvadt.
A díszítés különben rém egyszerű. Csillag kinyomóval középről kiindulva kb másfél fordulat csigát készítünk. Ezeket ismételve a torta körül. Lesznek hézagok, azokat nagyságtól függően ki kell tölteni. Vagy egy c fordulatot, vagy csak egy pöttyöt helyeztem a lyukakba.
Közben a krém szintenként világosodott, egyre kevesebb piros festékkel színezve. A torta tetején ugyanezt a műveletet hajtottam végre.
Majd gyorsan hűtőbe, hogy szép maradjon!
Tudom, hogy macerásnak tűnik, én sem fogok minden nap ilyen tortát sütni, viszont annyira jól mutat, hogy csak na!

Mikor lányom felvágta, akkor jött a nagy meglepetés, hogy is belül is színátmenetes, teljesen el volt ájulva tőle!
Bármilyen színben megsüthető, ha én újra megsütném, most a lila jönne.
Jó sütést annak, aki kipróbálja, ha elakadtok valahol, kérjetek segítséget bátran! Vagy adok, vagy nem! :)))
Ez megint egy rossz vicc volt, biztosan fogok adni!!!! :)

Julia